Kiszlév 8: Weinmann Fülöp

Kiszlév 8-án van a halálozási évfordulója Wahrmann Mórnak, aki a törvény alapján elsőként lett zsidó vallását megtartva országgyűlési képviselő, s ugyancsak ma van a jahrzeitja az első zsidó közjegyzőnek, Weinmann Fülöpnek.
Ez elsőre nem tűnik túl érdekesnek, pedig az.
Weinmann Fülöp halálozási évfordulója. Weinmann Fülöp 1839-ben született az ország keleti felében, Sáros megyében. Jómódű kereskedő családjával 1841-ben Ungvárra költöztek (ezt az 1840-ben elfogadott, a zsidók városi megtelepülését engedélyező törvény alapján tehették), ahol Fülöp beiratkozott a gimnáziumba. Ezt követően az eperjesi jogakadémiára ment, majd 1861-ben, már a bécsi egyetemen szerzett jogi doktorátust. Ahhoz, hogy ügyvéd lehessen, ekkor még – az emancipáció előtt! – a király engedélyére volt szüksége, melyet 1864-ben kapott meg. Ezt követően Debrecenben kezdett ügyvédi praxist. Az emancipációs törvény szentesítését (1867. december 28.) követően ő lett az első zsidó bíró Magyarországon, majd amikor a Magyar Királyságban is újra bevezették a közjegyző intézményét, ő lett az első zsidó közjegyző is, immár Budapesten. A közjegyző feladata, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson. A közjegyző hatáskörébe tartozik többek között közjegyzői okiratok szerkesztése, tanúsítványok kiállítása, hagyatéki eljárások lefolytatása, letétek kezelése. Ez elsőre nem hangzik nagyon izgalmasan, de a végeredmény mégis nagyon fontos. Mivel hagyatéki, aláírás-hitelesítési, letéti stb. ügyekben hozzá járt a Gründerzeit korának pesti zsidó elitje, és őt bízta meg a jogi ügyek ellátásával a Pesti Izraelita Hitközség és szinte az összes korabeli zsidó egylet is, ezért fennmaradt hagyatéka páratlan forrása a korszak történelmének. Hagyatéka Budapest Főváros Levéltárában majdnem tizenkét méternyi iratot tartalmaz. Emlékezzünk ma rá is.