 A sárga csillag Magyarországon 1944-1945
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a 2B Galéria közös kiállítása Helyszín: 2B Galéria, 1092 Bp. Ráday u.47. 1944 áprilisában Magyarországon csaknem 700.000 ember ruházatán jelent meg a messziről virító hatágú sárga csillag. A megjelölés kiszolgáltatottá, az atrocitások könnyű prédájává tette az érintetteket, s megkönnyítette az élet valamennyi területére kiterjedő zsidóellenes intézkedések végrehajtását. A csillaggal megjelölt emberekről szinte alig maradt ránk fénykép, hiszen a megbélyegzettek nem szívesen álltak kamera elé. A fényképezésre kevés lehetőség volt: a zsidókat egyéb ingóságaikkal együtt fényképezőgépeiktől is megfosztották. Az események is gyorsan követték egymást: a sárga csillag viselőinek túlnyomó többségét, szinte az egész vidéki zsidóságot alig néhány hét múlva gettóba zárták és embertelen körülmények között elszállították az országból. Képmásuk, ha volt is, velük együtt elveszett, semmivé vált. A kiállítás falain többnyire azok arcát láthatjuk, akik túlélték a vészkorszakot. A kiállításon olvasható naplók és visszaemlékezések, korabeli újságcikkek, hirdetmények érzékeltetik, mit éltek át a csillagviselésre kötelezettek, s hogyan reagált a magyar társadalom többsége a törvények alapján zsidónak minősülő polgártársainak megbélyegzésére. Megalázottság, szégyen, félelem, kétségbeesés, ritkábban dac és harag az egyik oldalon – főként közöny, de nem ritkán káröröm, gyűlölet a másikon. Akiben sajnálat, együttérzés ébredt, az a megtorlástól való félelem miatt alig mert ennek kifejezést adni. A sárga csillag bevezetése végzetesen kettészakította a magyar társadalmat s nagy lépés volt a nácik által kitűzött cél, a „végső megoldás”, a zsidóság tulajdontól való megfosztása, kirekesztése, elszigetelése, deportálása és végül meggyilkolása felé. Kurátor: Jalsovszky Katalin
0 Comments
 A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiemelt szerepet szán annak, hogy megismertesse a családi múlthoz, a családi emlékezethez kapcsolódó tevékenységét, kutatásait, gyűjteményét. A mostani kiállítás, folytatva a korábbi képzőművészeti tárlatok koncepcióját, az intézmény gyűjteményének egy-egy darabját mutatja be – a kortárs művészethez való
lehetséges kapcsolódási pontjaikkal. A tárlat a családi/privát fotó jelentésének különböző rétegeit szeretné felfejteni, rávilágítva annak a – személyes és kollektív – történelmi emlékezetben betöltött szerepére. Most a fotótárunk egyik családi albumát tárjuk a nagyközönség elé egy kortárs képzőművész, Tranker Kata szemével „láttatva”. A Hochstädter család történetéről, a családtagok sorsáról nem sokat tudtunk mind ez idáig, fotóalbumuk az 1990-es években került gyűjteményünkbe. A kortárs képzőművészeti installáció és a friss levéltári kutatásunk során felderített tényanyag egymás melletti bemutatásával a családi múlt és a történelem objektív és szubjektív feldolgozásának bonyolult kapcsolatát kívánjuk illusztrálni. TRANKER Kata (1989, Székesfehérvár) 2012-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, a kortárs képzőművészet legfiatalabb generációjának egyik kiemelkedő alakja. A hazai és külföldi egyéni és csoportos kiállítások mellett nemzetközi rezidenciaprogramokon is részt vett, 2014-ben Derkovits Gyula-ösztöndíjban részesült. Munkái megtalálhatók számos hazai és nemzetközi magán- és közgyűjteményben. Az alkotó az Emberi Erőforrások Minisztériumának Derkovits Gyula ösztöndíjasa. Kurátor: Farkas Zsófia  Időszaki kiállítás 2018. október 29 - 2019. április 29 között
A Herendi Porcelánmanufaktúra a magyar zsidóság polgárosodásának egyik fontos színtere volt. Az 1826-ban Stingl Vince által alapított kerámiagyárat Fischer Mór virágoztatta fel és tette világszerte ismertté. Fischer Mór a zsidó származásából fakadó hátrányokat igazi kézműves porcelán-remekekkel feledtette. A magyar arisztokraták készleteinek pótlásával szerzett hírnevet, később különböző külföldi iparkiállításokon nemcsak szakmai elismeréseket nyert el, hanem királyi családok, uralkodók megrendeléseit is. Művészeti törekvései jutalmául 1867-ben nemesi rangot kapott. Termékeivel nemcsak az arisztokraták fényűző asztalait díszítette, hanem a zsidó közösség vallásos szertartásainak kellékeit is porcelánba zárta. Erre tárgyi bizonyítékként szolgálnak a magyar múzeumokban őrzött szédertálak, melyek díszítése igen változatos. A széder este tárgyai mellett több pohár, serleg is készült héber felirattal Herenden. A Manufaktúra 19. századi pénztárkönyvei szerint a kaposvári, székesfehérvári, kismartoni főrabbi, valamint Dr. Samson Raphael Hirsch német rabbi és Dr. Nathan Marcus Adler londoni főrabbi is egy-egy O’Sullivan mintás serleggel gazdagodott az 1860-as években. Munkásságát fiai közül a Kolozsvárott letelepedett Vilmos folytatta, aki porcelánfestödéjében számos judaika tárgyat festett. Műhelyéből kikerült termékek többségét az ún. Cubash mintával díszítette. Ő alapította a kolozsvári neológ hitközséget, feleségével sokat jótékonykodott. Farkasházy Fischer Mór örökségét máig őrzi a Manufaktúra, hiszen a judaika kollekció részeként már mezuzákat és trenderliket is készítenek Herenden. Vándorkiállítás a zsidó imáról, értékekről, hagyományról, jelenről és jövőről  2015-ben új, könnyen elérhető és a közösségi párbeszéd formálása szempontjából jól használható vándorkiállítást szervezünk. A kiállítást kész, kompakt formában, egy lakókocsi berendezett terében valósítjuk meg. A lakókocsi könnyen eljuttatható minden érdeklődő közösséghez és a hozzá kapcsolódó kültéri installációs elemekkel nyitott, azonnal működő időszaki kiállítást nyújt. A lakókocsiban tervezett kiállítás a zsidó istenszolgálat központi elemének, az Amida imának a tartalmát ismerteti tárgyakkal, további interpretációk bemutatásával. Az Amida (más néven: Smone eszré, vagy tizennyolc áldás) ima része a reggeli, a délutáni, és az esti imarendnek is. Az Amida szó jelentése arra utal, hogy az imát állva, Jeruzsálem felé fordulva kell elmondani. A szöveg hétköznap tizenkilenc áldásból áll, s e tizenkilenc áldás gyakorlatilag felöleli az alapvető zsidó értékeket, rajtuk keresztül bemutatható a tradicionális zsidó gondolkodásmód úgy, hogy a jól megválasztott tárgyakkal mindezt a magyarországi zsidó kultúrtörténetbe ágyazva tudjuk bemutatni. Koncepció, szövegek: Darvas István rabbi, Toronyi Zsuzsanna muzeológus Múzeumpedagógia: Dancz Vera Látványterv, grafika: Seres Tamás, Agócs Írisz (Artista Művek) A kiállítás a Néprajzi Múzeum MaDok programjának lakókocsijában valósul meg. A kiállítás facebook oldala: https://www.facebook.com/amidaexhibition/  2015. április 23 – 2015. július 03. „Egy Új Világ felé: Eugeen Van Mieghem és a Red Star Line zsidó emigránsai” címmel nyílik meg 2015. április 23-án a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új időszaki kiállítása, amely képzőművészeti és történeti kiállítás is egyben. Témája a közép- és kelet-európai zsidóság kivándorlásának története 1873 és 1934 között. A Belgiumban alapított Red Star Line hajótársaság járatain több mint 2,5 milliónyi ember menekült Antwerpenen keresztül New York-ba. hogy a szabadság földjén kezdjen új életet. A kiállítás alapanyagát az antwerpeni Van Mieghem Alapítvány és Múzeum képzőművészeti és tárgyi gyűjteménye nyújtja. A korabeli fotókat, képeslapokat, kiadványokat bemutató kiállítás során a látogatók megismerkedhetnek a Red Star Line hajózási társaság, valamint a kelet- és közép-európai, zsidó lakosság Amerikába történő vándorlásának történetével és körülményeivel. A kiállítás képzőművészeti részében a látogatók az „Antwerpen krónikásaként” emlegetett festő és grafikus Eugeen Van Mieghem (1875-1930) kivándorlást megörökítő szénrajzait, pasztell és olajképeit tekinthetik meg. A művész életéről az érdeklődők rövid videofilmet is megtekinthetnek a kiállítás harmadik termében. Kurátor: Pusztaszeri Katalin   2014. június 19 – 2014. augusztus 25.
Az Elfeledett szomszédaink című kiállítása Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt 3700 magyar zsidónak állít emléket. A rendhagyó kiállítás azokat a családokat mutatja be, amelyek Nyugat-Magyarország egyik legnépesebb zsidó közösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak. Először Pápán 2012-ben nyílt meg a kiállítás, ami akkor négy és fél hónap alatt közel 8000 látogatót vonzott, majd 2014-ben a Magyar Zsidó Múzeum szervezésében kelt újra életre Budapesten. A kiállítás ötletgazdája és fő szervezője Gyekiczki András jogász-szociológus, a város egykori diákja, aki szerette volna megtudni, kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek, és elkezdte összegyűjteni pápai zsidóság archív fotóit, a város múltjával kapcsolatos dokumentumokat. A szervezők 2012-ben közel 500 fotót gyűjtöttek össze a háború előtti időkből, köztük családi, portré, társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fotókat. Kurátor: Gyekiczki András Helyszín: Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga  2014. április 29 – 2014. június 29. Bíró József 1907-ben Nagyváradon született és nevelkedett, festőművésznek indult. Már középiskola évei alatt nyári szünetekben festeni tanult Nagybányán, és később is a nagybányai iskola hagyományait folytatta. Kevés fennmaradt munkájából képet kaphatunk festői látásmódjáról, a fiatal kísérletező művész útkereséséről. A főiskolán fordult érdeklődése a művészettörténet felé. A Bölcsészettudományi Karon művészettörténész diplomát szerzett, jelentős építészettörténeti kutatásokat folytatott. Eredményeit számos publikációban közölte. Fő kutatási területe az erdélyi barokk és klasszicista kastélyépítészet volt. Sokoldalú tehetségére jellemző, hogy magas szintű grafológiai tudásról tanuskodó könyvét még ma is használják a szakemberek. 1944 telén édesapjával együtt a nyilasok szadista kegyetlenséggel a Dunába ölték. Kurátor: Gábor Anna  2014. február 20 – 2014. április 20. A múlt jelene egy multimédiás installáció, kiállítás, amely a dokumentálás folyamatát kérdőjelezi meg. Gavish egy olyan családtörténeti szálat (a sajátját) vizsgál, amely a holokauszt miatt megszakadt. A nagyméretű portrék csoportját az eredeti környezetükben állítja fel: a pesti zsidónegyedként ismert városrészben. A portrék beutazták San Franciscot, Németországot, Tel Avivot, és most visszatérnek Budapestre. Michal Gavish izraeli születésű művész jelenleg San Francisco-ban él. Fizikai kémia tudományait festészetre cserélte. 2008-ban MFA díjat kapott San Francisco Art Institute-tól. Munkái egyéni és csoportos kiállítások alkalmával is megtekinthetőek voltak az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Európában és Izraelben. Kurátor: Rusznák Rita  |
Tartalom:A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár időszaki kiállításai Categories |
RSS Feed