AUTENTIKUS ZSIDÓ MŰVÉSZET A CIONIZMUS JEGYÉBEN

Idén július 7-dike a zsidó naptár szerint Tammuz 20-dika, amely a Dohány utcai születésű Theodor Herzl jahrzeitja, halálának emléklapja.
A pesti születésű, szinte tökéletesen asszimilálódott gondolkodó, Theodor Herzl fogalmazta meg a zsidó nemzeti érdekek védelmének szükségességét és a politikai cionizmus alapgondolatait, mellyel az addig elsősorban vallási elemekben jelen lévő zsidó nemzeti gondolat új, társadalmi–politikai dimenziókkal bővült. Herzl 1896-ban jelentette  meg A zsidó állam című nagyhatású röpiratát, majd 1897-ben Bázelben megszervezte az első cionista kongresszust. A később rendszeresen megrendezett kongresszusokon a politikai-diplomáciai tervek mellett a zsidó kultúra kérdései is terítékre kerültek. A diaszpóra asszimiláns művészete helyett az autentikus zsidó művészet megteremtésére törekedtek, s ennek érdekében 1906-ban Jeruzsálemben megalapították a Becalél Akadémiát, mely az európai szecessziós törekvéseket a cionista gondolatot egyesítve próbálta megteremteni az új jisuv iparművészetét. A tradicionális zsidó képtilalom miatt legmegfelelőbbnek és a zsidó írásos tradícióval leginkább összeilleszthetőnek a héber betűkből kialakított ornamensek alkalmazását tekintették. Ennek az irányzatnak egyik jeles képviselője volt a szegedi származású Seelenfreund Salamon grafikus, aki szintén a héber betűkből alkotott díszítéseket.

A Theodor Herzl halálakor (1904. július 3.) tervezett emléklapja a zsidó tradíció ősi elemeit ötvözi a korszak legmodernebb stíluselemeivel. A fehér sztélé-sírkövön Herzl héber neve (Benjamin Herzl) szerepel olyan jelzővel (hameor hagadol = a nagy fény), amely egy szójátékkal a középkori nagy rabbi, Rabbénu Gersom jelzőjére (hameor hagolá = a diaszpora fénye) emlékeztet. Ezt a párhuzamot erősíti a sztélé alsó részének felirata: aki megmutatta a szétszóratásból kivezető utat. A sztélé mellett a héber betűk elemeiből összeállított menóra és növényi inda motívumok láthatóak.

Az emléklapot az 1910-es években Schwarcz Ignác utóda képeslapon is megjelentette. Seelenferund elkötelezett cionista volt, ő tervezte a magyarországi cionista mozgalom kiadványainak egy részét is. Az 1920-as években kivándorolt Tel Avivba, s ott élt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig.