SZÉP, AMSZTERDAMI BETŰKKEL ...

Misztótfalusi Kis Miklós protestánsként héber Bibliát is nyomtatott. Az 1695-ben megjelent, s szépsége és mívessége miatt fogalommá vált „Amszterdami Hagada" is az ő betűivel készült, amelyek az évszázadok során a szép betű szinonimáivá váltak. Ezen a héten Amszterdamban egy doboz betűt fényképeztünk, s erről ő jutott az eszünkbe....

A szakmai tapasztalatcsere nemcsak tudományosan fontos, hanem a más gyűjteményekben megőrzött dokumentumok, tárgyak ismeretében néha más szemmel, újabb perspektívából mutatják a már jól ismert dokumentumokat is. Ezen a héten Amszterdamban egy doboz betűt fényképeztünk, s erről eszünkbe jutott, hogy ugyan a laikusok a levéltárakra a macskakaparásos kéziratok tárházaként gondolnak (joggal), de a nyomtatás feltalálása ezen is sokat segített.

Misztótfalusi Kis Miklóst (1650-1702) Magyarországon az első nyomdászok egyikeként tiszteli az utókor, de nem igazán ismert szerepe a héber tipográfia és könyvkultúra területén. Kis Miklós, aki 1680 és 1689 között Amszterdamban működött, hazatérése előtt a teljes, nehezen szállítható betűkészletét eladta egy helyi nyomdásznak. A betűket akkoriban a nyomdászok még maguk készítették, s mivel Kis Miklós protestánsként héber Bibliát is nyomtatott, így szép héber betűi is voltak. Az 1695-ben megjelent, s szépsége és mívessége miatt fogalommá vált „Amszterdami Hagada" az ő betűivel készült. A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a kézírás hagyománya a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt, de a nyomtatott betűk egyenletességét, szépségét a kéziratokban is igyekeztek utánozni. Számos 18. századi kéziratos könyv címlapján olvashatjuk, hogy „amszterdami betűkkel" (otijot amszterdam) készült, ami annyit jelent, hogy a betűk olyan szépek és egyenletesek, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket.

Misztótfalusi Kis Miklós betűi az amszterdami hágádá közvetítésével fogalommá, a szép betű szinonimájává váltak. Misztótfalusi Kis Miklós fennmaradt betűminta-lapja a Magyar Országos Levéltárban van, a betűk egy része pedig az amszterdami zsidó múzeum állandó kiállításán.