A Yahalom Zsidó Szabadegyetem előadásai

1993 és 1998 között 81 alkalommal 98 előadó: ez volt a Yahalom Zsidó Szabadegyetem. És ennél jóval több, hiszen több tudományos konferencia, tanulmánykötet és néha még koncertek is fűződtek a szervezet nevéhez.   

Előadások

1993 november 11. Fröhlich Ida: A Holt-tengeri tekercsek. Schweitzer József: A monoteizmus és a politeizmus harca a prófétai könyvek tükrében.
1993 november 25. Karády Viktor: Asszimiláció, szekularizáció és zsidó identitás, avagy lehet-e az asszimiláns jó zsidó? Kovács Ö. József: A zsidóság társadalomtörténete Magyarországon a XVIII-XIX. században.
1993 december 2. Kisbali László: Moses Mendessohn és a zsidó felvilágosodás. Tatár László: Tradíció és modernizmus, avagy a zsidó felvilágosodás vallásbölcselete.
1993 december 16. A zsidó népzene. Sipos Mihály és a Muzsikás együttes estje.
1994 január 13. Domán István „Az álom a Szentírásban”; Voigt Vilmos „Mi az, amit tudunk a magyarországi zsidóság folklórjáról?”
1994 január 20. Hegedűs Gyöngyi „Arab nyelvű középkori zsidó filozófusok”; Klaniczay Gábor „A XI-XII századi eretnekmozgalmak”.
1994 március 3. A Cimarosa és Mozart műveiből adott házikoncert után Menahem Meron tartott előadást „Hit és tudomány a Jób könyve alapján” címmel. Majd Donáth László Luther és a héber biblia kapcsolatáról beszélt.
1994 március 17. Ambrus Katalin - Bassa László: „A cionizmus magányos farkasa: Zeév Jabotinszky (1880-1940)”.
1994 március 24. Ferenczy Endre: Biblia és világi jog; Oberlander Baruch: Szanhedrin - a legfelsőbb zsidó törvényhozás, a rabbiság működése.
1994 március 31. Bertényi Iván „Szepesi Jakab országos zsidóbíró működése és kora”; Raj Tamás „Az eltemetett középkori budai zsinagóga”.
1994 április 14. Dobszay László „A gregorián ének és a zsidó liturgikus zene közös tradíciói”; Kármán György „A zsidó felvilágosodás liturgikus zenéje”.
1994 április 21. A galíciai zsidók Magyarországi szerepéről tartott előadást Haraszti György és Varga László.
1994 május 5. Frojimovics Kinga „Adalékok a zsidó társadalomtörténethez a felekezeti anyakönyvek tükrében”; Kiss József „A zsidó anyakönyvezés Magyarországon”.
1994 május 19. Kőbányai János „Miért nem lehetett egyetemes értékű magyar nyelvű zsidó irodalom?”; Lichtmann Tamás „Zsidó motívumok a két világháború közötti magyar irodalomban”.
1994 május 26. Gerő András „Polgárosodás és szimbólumteremtés”; Wirth Péter „Elfeledett magyarországi zsinagógák”.
1994 október 6. Török Petra „Vonzások és választások Makai Emil költészetében”; Nagy Sz. Péter „Zsolt Béla és a zsidóság”.
1994 október 20. Török Rozsnyói Ágnes a Szálasi-puccsról, Szita Szabolcs a nyilasuralomról tartott előadást.
1994 november 3. Maróth Miklós „Iszlám, judaizmus, kereszténység”.
1994 november 17. Beney Zsuzsa „A halál fogalma Radnóti Miklós költészetében”; Szabolcsi Miklós „Menekülők és próféták - magyar-zsidó irodalom 1930-1945”.
1994 december 15. Frigyesi Judit „A zene és a vallási filozófia egysége a zsidó liturgiában”.
1995 január 12. Kroó György „Szabolcsi Bence, a zsidó zene kutatója.”
1995 január 26. Bácskai Vera „Zsidók Pest gazdasági életében a XVIII-XIX. században”.
1995 február 9. Laczkó Miklós „Zsidó típusok a modern magyar irodalomban”; Szalai Pál „A népi-urbánus vita 60 évének vázlata (1930-1990)”.
1995 március 2. „Elfelejtett falusi zene” címmel a Muzsikás együttes lépett fel Bob Cohen közreműködésével. 
1995 március 16. Hanák Péter „A zsidó asszimiláció típusa a Habsburg Monarchiában”; Pók Lajos „Az osztrákmagyar kultúra virágkora 1900-1914”.
1995 április 13. Stark András „A pszichoterápia és a zsidóság kapcsolata.”
1995 április 27. Babits Antal „A keresztény-zsidó hitviták története”; Gábor György „A korai keresztény antijudaizmus forrásai.”
1995 május 11.  Hajnal Piroska „A bűnbeesés motívuma a görög-római korszak zsidó irodalmában”;
1995 május 18. Poszler György „Az irodalomtörténet, mint humanista tudomány.”
1995 május 25. Cenner Mihály „Zsidó tárgyú dalművek magyarországi színpadon (a Sulamittól a Nabuccóig).”
1995 június 15. Kepes András „Sport és antiszemitizmus Magyarországon”; Schweitzer Gábor „Adatok az ún. első zsidótörvény történetéhez.”
1995 október 19. Szegő György „A modernizmus, mint vizuális nyelv.”  Az előadás szövege megjelent a Szombat 1996/6 és 7 számában (35-40. p.).
1995 november 2. Prekup Anikó „Zsidóság Közép- és Kelet-Európában a két világháború között.”
1995 november 16. Endreffy Zoltán „Isteni törvény - emberi szabadság.”
1995 november 23. Komoróczy Géza „Jámbor antiszemiták (17-18. század).”
1995 december 7. Pesthy Mónika „Origenész és a zsidó hagyomány”; Perczel László „A görög egyházatyák antijudaizmusa”.
1995 december 21. Felkai László „A zsidó iskolák Magyarországon”; Síró Béla „A zsidó középiskolák a két világháború közötti Magyarországon.”
1996 január 4. Kardos Péter „A zsidó sajtó feladatai”; Deutsch László „Jób a Bibliában.”
1996 január 18. Szántóné Balázs Edit "Zsidótörvények" az Árpád-korban”; Mózes Ibolya „Zsidók Rómában az i.e. I. században.”
1996 január 25. Klein Rudolf „Az askenáz zsinagógatér fejlődése,” (vetítéssel.)
1996 február 8. Shlomo Spitzer „Egy ortodox zsidó nézetei a mai neológiáról.”
1996 február 15. Ferenczi László „Israel Zangwill.”
1996 március 21. Kovács András „A zsidókról alkotott kép a mai magyar egyetemisták körében.”
1996 március 28. Hídvégi Máté Scheiber Sándorról tartott előadást "…csak egyedül maradtam" címmel.
1996 április 18. Gadó János „A magyar zsidóság három nemzedéke.”
1996 május 2. Szabó Vera „Magyarországi jiddis közmondások.”
1996 május 9. Kovács Éva "Az indiánokat nem szokták lezsidózni", avagy hogyan kerül egy indián fiú a zsidó iskolába.”
1996 május 16. Borsányi Ferenc „Az extázis szerepe és létrejöttének folyamata a haszid életformában és vallásos gyakorlatban”; Cserhalmi Péter „Zsidó orvosok szerepe az orvostudomány fejlődésében.”
1996 május 23. Vezér Erzsébet „Ady és a zsidókérdés.”
1996 május 30. Tatár György „Állam és Siratófal.”
1996 június 6. Toronyi Zsuzsanna „Polgárok és nemesek: a Pesti Chevra Kadisa a századfordulón”; Barotányi Zoltán „Közeledés és/vagy távolodás. Az asszimiláció fogalma a történeti irodalomban.”
1996 november 7. A félévnyitót Korn József tartotta, a Gabrieli Kamarakórust Sógor Anikó vezette, Pásztor József furulyált, Fellegi Borbála zongorázott. Karády Viktor „A magyar zsidóság sajátosságainak néhány eleme” címmel tartott előadást.
1996 november 14. Babits Antal „Szóbeliség és írásbeliség, avagy paleográfia a tradíció szolgálatában.”
1996 november 17. Látogatás a Budapesti Zsidó Múzeumban. Tárlatvezető Toronyi Zsuzsanna
1996 november 21. Stark Tamás „Menni vagy maradni? A túlélő magyar zsidóság dilemmája a felszabadulás után.”
1996 december 5. Lichmann Tamás „Zsidók a német irodalomban.”
1996 december 19. Hídvégi Máté „Belőlem romba dőlt eszmények keserűsége szól" Lőw Immánuel emlékezete.
1997 január 9. Staller Tamás „Fejezetek a zsidó etika történetéből”.
1997 január 16. Bence György „A nacionalizmus filozófiája”.
1997 január 23. Hajdú István „A képtilalom és a XX. századi festészet”.
1997 január 30. Balassa Péter: Kafka és a zsidóság. február 6. Gábor György „Miért pont a farizeusok?”
1997 február 13. Kovács M. Mária „Az orvosi és ügyvédi kamara numerus clausustól a zsidótörvényekig”.
1997 április 7. A zsidó Komlós Aladár. Heller Ágnes és Kőbányai János beszélgetett Komlós Aladár „Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig” című kötetéről.
1997 április 10. Róbert Péter „A numerus clausus és háttere, avagy miért nem lett zsidó egyetem Magyarországon a 20-as években”.
1997 április 17. Somlyó Bálint „A természet keltette rettegés történetisége: Hermann Cohen és Walter Benjamin.” Házimuzsika. Felléptek Pasqualini Éva ének és Pasqualini Zoltán zongora.
1997 április 24. Csorba László „Reform - polgárosodás- asszimiláció”.
1997 május 8. Dénes Iván Zoltán „Az Eltorzult magyar alkat és a Zsidókérdés. Bibó István viszonya Németh Lászlóhoz egy esszé tükrében”.
1997 május 15. Látogatás a Zsidó Múzeum Diaszpóra (és) művészet című kiállításán. Tárlatvezetők: Szegő György és Thury Levente.
1997 május 22. Hídvégi Máté „A magyarországi haszidizmus”.
1997 május 29. Toronyi Zsuzsanna „Karitász és judaizmus. A Pesti Chevra Kadisa a múlt században”. Török Petra „Lesznai Anna "kertje" és világa”.
1997 június 5. Novák Attila „Cionista portrék- Kőrősi Ferenc és Szilágyi Ernő”. Schweitzer Gábor „…gyötör az a gondolat, hogy nem dolgoztam eleget." - Az emlékirat-, és naplóíró Angyal Dávid”.
1997 december 4. Könyvbemutató. Babits Antal „Maimonidész és a titkosírás "A tévelygők útmutatója" című műve tükrében”. Rugási Gyula „A bölcsesség és szív Maimonidésznél”.
1997 december 18. Bendl Júlia „A filozófus Lukács György és a zsidóság?”
1997: A Yahalom előadásain kívül Szabó Vera hat részes jiddis irodalomtörténeti szemináriumsorozatot indított a Bálint Közösségi Házban.
1998 január 8. Szinai Miklós „Fejezetek a magyarországi politikai antiszemitizmus történetéből (1870-1890; 19181925)”
1998 január 15. Bokor Péter „A csendőrpuccs (1944. június) és Koszorús Ferenc szerepe a budapesti zsidóság deportálásának időleges megakadályozásában”.
1998 január 22. Oberlander Baruch „Maimonidész életműve az újabban feldolgozott kéziratok fényében”.
1998 január 29. Ambrus Katalin „Bűn és bűnhődés. (Az Ószövetség hatása a magyar irodalomra: Farkas András, Zrínyi Miklós, Kölcsey Ferenc és Ady Endre.)”
1998 február 5. Kovács Gábor „A fiatal Bibó eszmevilága”.
1998 február 19. Galambos-Goldman Tamás „Zsidók szerepe a magyar nemzeti zene kialakulásában”.
1998 február 26. Görög Veronika „Etnikai sztereotípiák a folklórban”.