Parasztbarokk zsinagógák Kelet-Szlovákiában

Talán a Bárkány Jenő hagyatéktól inspirálva, kollégáink, Király Mátyás és Som Balázs a tavaszi szünetet Kelet-Szlovákiában töltötték zsinagógák és zsidó temetők nyomát kutatva. Beszámolójukat itt olvashatják: 

Szlovákia keleti részén, Eperjes és Kassa vonzáskörzetében a környező településeken számos parasztbarokk zsinagóga maradt fenn. A 19. század eleji falusi zsinagóga építészet utolsó nyomai ezek. Szlovákiában az Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően több próbálkozás történt, hogy a zsidóság múltjának építészeti örökségeit megőrizzék, ennek köszönhetően pedig számos zsinagóga menekült meg a biztos pusztulástól, erre jó példaként szolgál a sasvári, trencsényi, szenci vagy a kassai zsinagógák állagmegőrzése vagy teljes körű felújítása. Nyilvánvaló, hogy az Európai Gazdasági Térség finanszírozása, az épített örökségek megmentésére szolgáló önkormányzati, illetve a szlovákiai zsidóság anyagi erőforrásai önmagukban nem elegendőek, hiszen társadalmi érzékenység és helyi összefogás is kell ahhoz, hogy megmenekülhessenek az egykori zsinagógák, melyek ma már bomladozó épületek formájában mutatják a környék egykori gazdag múltját. Ennek a fajta emlékezeti igénynek a hiányára és a zsidóság történetéről a helyi lakossággal való interakcióink során nem pusztán nyelvi okokból, de nehézségekkel szembesültünk. A műemléki státusszal nem rendelkező épületek sorsát tovább nehezíti, hogy az általunk meglátogatott egykori zsinagógák többsége magán területeken belül található olykor részleges újrahasznosításban vagy pusztán elhagyatva.
Míg Kassán, Szencen és Sasváron meg volt a a megfelelő körülmény ezeknek a műemléki épületeknek a gondozására, addig Tapolybesztercén (Bystré nad Topľou), Szepsin (Moldava nad Bodvou), Nagyidán (Veľ'ká Ida) vagy Lemesen (Lemesany) nem beszélhetünk ilyen emlék megőrzési tevékenységekről. Több oka is lehet annak, hogy az imént említett parasztbarokk zsinagógák napjainkban néhány évre vannak a teljes pusztulástól. Nagyida polgármesterével beszélgetve a pénz a falu perifériás elhelyezkedése és szociális problémái miatt, tehát anyagi erőforrások hiánya miatt áll romokban az 1800-ban épült zsinagóga. Nem messze, három településsel arrébb a Szepsiben megtalálható zsinagóga talán az egyik legjobb állapotú a régió elhagyatott zsinagógái közül. Ha kívülről nézzük a betört ablakokat leszámítva komolyabb szerkezeti problémákat nem fedezünk fel. Az épület formáján túl azonban alig észrevehető az épület egykori rendeltetése, ugyanis a később felvitt kőporos vakolat már eleve megfoszt a zsinagóga jegyeitől, ugyanakkor túl az ablakon történő betekintés után pusztán a szocializmus éveiben kialakított tornaterem berendezéseire, bordásfalakra és kosárpalánkokra találhatunk.

Tapolybeszterce

A falu közepén egy kis patak mellett áll az 1833 körül épült topolybesztercei zsinagóga, mely ritka lenyomata a nagy múltú a ma Szlovákia területén egykori zsidóságnak és zsinagóga épitészetének. 
A zsidók különösen Lengyelország 18. század végi felosztása után kezdtek el érkezni a faluba, amikor Galícia területe a Habsburg Monarchiához került így szabaddá vált a letelepülés. Az elpusztított szlovákiai közösség egyetlen egy emlékét a szocialista érában a községi tűzoltóállomásának használták, ma egy ház raktára. Bár alig látható, egy korábbi cikk és a saját szemünk is ha nem vezet  félre, kiderül, hogy a gyönyörű körív a má tovu ima részlettel volt díszítve: “Mily szépek a te sátraid, Jákob, a te hajlékaid, Izrael” (4 Mózes 24:5)

Strohmayer Hanna rekonstrukciós rajza a zsinagógáról 

Nagyida

Strohmayer Hanna rekonstrukciós rajza a zsinagógáról ​

Az első zsidók a 18. század közepén telepedtek le Nagyidán, amint azt a helyi temetőben akkoriban felállított sírkövek is mutatják. A helyi hagyomány szerint a kehila (közösség) a 19. század elején alakult meg. Nagyidán a zsidók egy szerény zsinagógát építettek, de miután az épület tűzvészben elpusztult, 1800-ban egy újat építettek, kibővítve paraszt barokk stílusban. 

Szepsi

Egy egyedülálló paraszti barokk épület Szepsiben, amely a szocializmus idején tornateremmé alakítottak át, ma már elhagyatott rom, de formái egyértelműen szakrális emlékműre utalnak.
Hasonló külsejű elődje 1930-ban tűzvészben elpusztult, de 1931-ben újjáépítették, lényegében eredeti formáit követve. A törött ablakon keresztül betekintve egy elhagyatott tornatermet találhatunk.

Strohmayer Hanna rekonstrukciós rajza a zsinagógáról ​

Pécsújfalu

A magánterületen belül megtalálható zsinagógák sorába illeszkedik a Pécsújfaluban 1868-ban a leégett fa zsinagóga helyére épült paraszt barokk elemekkel díszített új templom is, amely jelenleg egy idős bácsi kertjében düledező rom. Míg 2000-ben teteje is megvolt dr. Maroš Borský felmérése és kutatása szerint, mára a nagy homlokzat csak nyomokban emlékeztet az épület egykori fényére mely a környék negyedik legnépesebb közösségét szolgálta.

Strohmayer Hanna rekonstrukciós rajza a zsinagógáról ​

Lemes

Kassa és Eperjes között félúton fekszik Lemes. Nagymúltú közösségének egyetlen emléke a fennmaradt temetőn túl egy modern családi ház kertjében álló elsőre régi pajtának tűnő téglalap alakú épület. Érdeklődve a bejutás felől, a  tulajdonos asszony valahol érthető elutasítással “Its not a synagogue anymore, its ours” kellemetlenkedve fogadta a megkeresésünket.

Sebeskellemes

Sebes Kellemes (Šarišské Lúky)  egyike volt azon régi közösségeknek akik még Eperjesen nem lakhattak, viszont a gazdasági vonzereje okán letelepedtek a környéken, esetünkben Kellemesen. Itt volt a közösség szolgálatában a híres Yehuda Leib JULES rabbi akinek sírja szerencsésen megmenekült az egyébként rossz állapotban lévő temetőben. 
Az 1833-ban emelt klasszicista zsinagóga ma görögkatolikus templom. Érkezésünkkor a közösség imádkozott, az ikonokkal és tömjén füsttel burkolt belső térbe pusztán felületes betekintést nyerhettünk. Bárkány Jenő háború utáni feljegyzéseit, melyekben a szlovákiai zsidó közösségek történetét dolgozza fel, a levéltárunkban őrizzük. Bárkány a következőképp ír Sebeskellemes zsinagógájáról: “A templom, mely ma raktárnak lett átalakítva, egyike volt Szlovákia ama templomainak, melyek belső négy oszlopos architek túrájukkal kíváló szépséghatást idéznek elő. Egy 1905-ös tűzvész után a 4 oszlopot kídobták és a templomot belső szépségétől megfosztották. Apám két oszlopot még életében megvásárolt a hitközségtől és ezekből úgy apámnak, mint anyámnak egy-egy síremléket terveztem.” Az említett oszlopokat a temetőben tett látogatásunkkor rendkívül rossz állapotban, de még könnyedén felfedeztük.

Bárkány Jenő rajza a Sebeskellemesi zsinagógáról

Király Mátyás, Som Balázs, Stromayer Hanna