A Dohány utcai zsinagóga ​

​A Dohány utcai zsinagóga első saját, zsinagógának épített épüelte, mely 1854 és 1859 között épült fel. A zsinagógát a bécsi sztárépítész, Ludwig Förster tervezte, de a frigyszekrény a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes tervei alapján készült. Felavatásakor korának legnagyobb zsid imahelye volt. Az istentiszteleket orgona és kórus kísérte, a rabbik magyarul prédikáltak. Felavatása óta a magyar zsidó közéleti és politikai események helyszíneként a magyar zsidó közösség szimbolikus terévé vált.  
A zsinagóga: 

• 20. század előtt épített legnagyobb zsidó imaház
• Az első reprezentatív zsinagóga, melyet a korszak felfogása szerint a „zsidókhoz illő” keleties stílusban építettek. 
• A meglévő épületekben berendezett imatermek után Pest első zsinagógának épített épülete. 
• Az első olyan zsinagóga Magyarországon, melynek telke zsidó közösségi tulajdonban volt.
• A megerősödő pesti zsidó közösség első reprezentatív épülete. 
• Az első zsinagóga, melynek saját építészeti koncepciója volt, mely a “zsinagóga–stílust akarta meghatározni.
• Vas–szerkezetes épület, a modern építészet egyik előfutára.
• Budapest jelentős épülete, melyet Ludwig Förster, Bécs akkoriban ünnepelt építésze tervezett. 
• A magyarországi zsidó közösség szimbolikus épülete, mely az ortodox–neológ szakadásnak is jelképévé vált.
• Az épület a zsidó kulturális áttörés szimbóluma. 
• Helyszíne fontos a pesti zsidó közösségi emlékezetben: a zsinagóga melletti épületben született Theodor Herzl; majd itt épült meg a Magyar Zsidó Múzeum épülete.  

---