A Zsidó Múzeum épületén büszkén hirdeti a márványtábla, hogy a múzeum 1931-ben ott épült fel, ahol 1860. május 2-án megszületett a modern politikai cionizmus megteremtője, Theodor Herzl. Ennek szellemtörténeti jelentősége elvitathatatlan, fontos tényező a múzeumot létrehozó közösség emlékezetében. A történeti dokumentumokból megismerhető tények azonban picit módosíthatják ezt a képet - ami természetesen semmit sem von le a tény szimbolikus jelentőségéből, a márványtáblán is hangsúlyozott tényből - de pontosítása mégiscsak feladatunk. A közösség alapvető dokumentumait őrző levéltárban Herzl születési anyakönyvi bejegyzése is megtekinthető, ebből kiderül, hogy Theodor 1860. május 2-án született, apja Jacob Herzl, anyja Jeanatte, geborene (azaz született) Diamant. A születés helye: a pesti Tabakgasse (azaz Dohány utca) a "Fleischerlsche Haus", azaz a Fleischerék háza. Fleischerék háza a korabeli pesti számozás szerint - mely akkor még nem házaszámokat, hanem telekszámokat jelentett, a 392-es számú volt, azaz nem közvetlenül a 390-es számú "Zsidó imaház" (azaz a Dohány utcai zsinagóga) mellett állt, hanem a zsinagógától számított 2. épület volt: Ugyenez Gévay Béla 1870-ben készített fényképén: a szülőház az egyszintes, alacsonyabb élület: Bármilyen illúzióromboló is, a szülőház bizony nem a Múzeum jelenlegi helyén, hanem körülbelül a Wesselényi utcai zebra helyén állt. Amikor a fénykép készült, akkor a Herzl családnak már jobban ment, és a szűk Terézvárosból átköltöztek a Duna parti Thonet-Hofba, a Vigadó mellé, ahonnan Herzl könnyen átsétálhatott a Sütő utcába, az akkor még ott működő Evangélikus Gimnáziumba, ahol 1878-ban érettségizett.
A család kapcsolata a Dohány utcával nem szűnt meg, hiszen a 13 éves Tivadarnak a nagy zsinagógában volt a bar micvója a város egyesítésének évében, és szinté levéltári forrásaink alapján látjuk, hogy ülőhellyel is rendelkezett a férficsarnokban. |
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár hírei
Archives
September 2024
Categories |