 Séta a zsidó negyedben Találkozó a múzeum bejárata előtt a Herzl-téren: Bp. Dohány u. 2. 1075 IDŐPONTOK: 2018. október 9. kedd 16:00 2018. november 6. kedd 16:00 Városnéző séta Budapest zsidó negyedében, ahol az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a vallási és kulturális sokszínűségbe, megcsodálhatják az építészeti különlegességeket és bejárhatják az utcák rejtett zugait. A programról bővebben. ------------------------------------------------------------------- Mit rejt a zsidó levéltár? Az eseményre iskolás csoportok jelentkezését várjuk! HELYSZÍN és IDŐPONTOK: Síp12 Galéria és közösségi tér (1075, Bp. Síp. 12.) 2018. október 16. 11:00 és 14:00 2018. október 18. 11:00 és 14:00 Az interaktív felfedezőút során a Zsidó Levéltár Látványraktárába látogatunk, ahol játékosan együtt felfedezzük, hogy mivel foglalkozik egy levéltár és hogyan szolgálja az emlékezést, ápolja a kultúra gyökereit. Az eseményről bővebben. ------------------------------------------------------------------------- Családi délelőtt a Síp12 Galériában Ismerkedés a zsidó őszi ünnepekkel a zsidó múzeum új közösségi terében, a Síp12 Galériában. Az eseményről bővebben. HELYSZÍN ÉS IDŐPONT: Síp12 Galéria és közösségi tér (Síp u. 12. 1075) 2018. okt. 30. 10:00-12:00 Várunk 2018. szeptember 20-án csütörtökön 17:00 órakor a Síp12 Galériában, hogy közösen búcsúztassuk el a Saját szoba. Sajó Edit és Schaár Erzsébet alkotói tere című kiállítást. PROGRAM: 17:00 Farkas Zsófia kurátori tárlatvezetése a Saját szobában 18:00 Winkler Nóra tárlatvezetése a Saját szobában 19:00 tombola 19:15 Forgács Péter Festői korszakok ‒ Gánóczy Mária festő és filmes élete című filmjének vetítése (133') Cím: Síp12 Galéria és közösségi tér (1075 Budapest, Síp u. 12.) TOMBOLA Virginia Woolf szerint az alkotáshoz az évi rendes jövedelem mellett leginkább egy saját szobára van szükség. Akad, aki alkotóként inkább az előbbit vagy az utóbbit hiányolja, de olyan is, akinek legjobban a saját idő hiányzik. A szeptember 20-i finisszázson post-iteken te is felragaszthatod a Saját szobád falára, hogy neked milyen körülmények fontosak leginkább a munkád során, esetleg mi az, ami ebből hiányzik. A program végén saját jegyzetfüzetet és zsidó naptárat sorsolunk a válaszolók között, amelybe feljegyezhetőek a saját ötletek és tervek! A KIÁLLÍTÁSRÓL: A Saját szoba. Sajó Edit és Schaár Erzsébet kiállításban a valós és az elvont művészi térrel foglalkozunk. Mennyire fontos, hogy hol alkot egy művész? A szobája terében kényszerül-e élni, vagy — ha képzeletben is, de — kitörhet abból? Milyen mértékben válhat korrajzzá egy művész személyes terét ábrázoló alkotás? Virginia Woolf Saját szoba című esszéjének témáját továbbgondolva helyeztük egymás mellé két művész valós, illetve elképzelt, vágyott tereit. A téma körüljárásával a budapesti zsidó családból származó és a holokausztban elpusztult Sajó Edit (1913–1944) szinte elfeledett életművének egyik megmaradt darabját szeretnénk több szempontból bemutatni. Az alapvetően fareliefeket, faszobrokat készítő művész alkotásairól, művészetéről alig maradt fenn írás vagy fotó. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében őrzött Önarcképe egyfajta ars poeticaként értelmezhető, ahol a művész önmagát elképzelt szobájában, legfontosabbnak tartott tárgyi és szellemi környezetében ábrázolja oly módon, hogy vágyott vagy éppen elfedni próbált identitásait jeleníti meg. Sajó Edit „beszélgetőpartnere” Schaár Erzsébet, akinek életműve (életnagyságú szobrai, illetve Utca című alkotása) jól ismert, de munkáit Budapesten rég nem láthatta a közönség. Schaár művészetében sorsfordító mozzanat, amikor takarítás közben saját, legszemélyesebb terében, saját szobájában látja meg alkotásainak színpadát. Ebből az intim térből kerülnek ki főszereplői: az ablakok, az ajtók, a falak, és a köztük megbúvó alakok. A Magyar Nemzeti Galériából, valamint egy budapesti magángyűjteményből kölcsönzött Schaár Erzsébet szobrok éppen az életmű kiteljesedéséhez vezető utat, a saját tér megtalálását mutatja be a művész különleges hangulatú térkonstrukcióin keresztül. ---------------- FORGÁCS PÉTER: FESTŐI KORSZAKOK ‒ Gánóczy Mária festő és filmes élete Forgács Péter nemzetközileg is elismert filmrendező, médiaművész legutóbbi munkája egy kétszáz éven átívelő utazás a magyar múltba és annak összetett, összefonódó művészet és lét vonulataiba. A nézőt Perneczky Géza művészettörténész lényegi kommentárjai vezetik végig különböző korszakokon és festészet elméleteken. A nagyszabású családregény, mely a képzőművészet és filmezés, a nyilvános és privát élet fúziója egyben, négy generáció története a magyar művészeti élet különböző korszakaiban. A Festői korszakok központi alakja Gánóczy Mária (1927-) festő és filmes a dédszülőkig felmenő festőművésznőkkel teli család sarja. Férjével, Breznay József festővel kilenc gyermeket neveltek fel. Gánóczy filmjei és festészete a változatos közép-európai létet is megörökíti. A Forgács alkotásokra jellemző személyes és történeti rétegzettség a legkülönbözőbb filmnyelvi eszközökkel és textúrákkal jelenik meg: festmények, fakult fotók, 8 mm-es filmfelvételek, híradórészletek, írott dokumentumok és rádió-archívok, valamint napjainkban készült HD interjúfelvételek váltakoznak. A Festői korszakok a műalkotásokat, a családi dokumentumokat, a korszakok jellegzetességeit, és ikonikus fordulatait összeszövő intim és egyben nagyszabású családi saga. Rendező: Forgács Péter Forgatókönyv: Forgács Péter Konzultáns: Forgách András Szakértő: Varga János, Lugosi Lugo László, Forgács Péter, Kurutz Márton Operatőr: Gánóczy Mária, Sass Péter, Forgács Péter Vágó: Sass Péter Zene: Másik János Hang: Zányi Tamás Gyártásvezető: Kulcsár Zsuzsa Producer: Kántor László Gyártó: Fest Film, Matrix Film  |
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár hírei
Archives
September 2024
Categories |
RSS Feed