Saját szoba // Finisszázs

Várunk 2018. szeptember 20-án csütörtökön 17:00 órakor a Síp12 Galériában, hogy közösen búcsúztassuk el a Saját szoba. Sajó Edit és Schaár Erzsébet alkotói tere című kiállítást. 

PROGRAM:
17:00 Farkas Zsófia kurátori tárlatvezetése a Saját szobában
18:00 Winkler Nóra tárlatvezetése a Saját szobában
19:00 tombola
19:15 Forgács Péter Festői korszakok ‒ Gánóczy Mária festő és filmes élete
című filmjének vetítése (133')

Cím: Síp12 Galéria és közösségi tér (1075 Budapest, Síp u. 12.)

TOMBOLA
Virginia Woolf szerint az alkotáshoz az évi rendes jövedelem mellett leginkább egy saját szobára van szükség. Akad, aki alkotóként inkább az előbbit vagy az utóbbit hiányolja, de olyan is, akinek legjobban a saját idő hiányzik. A szeptember 20-i finisszázson post-iteken te is felragaszthatod a Saját szobád falára, hogy neked milyen körülmények fontosak leginkább a munkád során, esetleg mi az, ami ebből hiányzik. A program végén saját jegyzetfüzetet és zsidó naptárat sorsolunk a válaszolók között, amelybe feljegyezhetőek a saját ötletek és tervek!

A KIÁLLÍTÁSRÓL:
A Saját szoba. Sajó Edit és Schaár Erzsébet kiállításban a valós és az elvont művészi térrel foglalkozunk. Mennyire fontos, hogy hol alkot egy művész? A szobája terében kényszerül-e élni, vagy — ha képzeletben is, de — kitörhet abból? Milyen mértékben válhat korrajzzá egy művész személyes terét ábrázoló alkotás? Virginia Woolf Saját szoba című esszéjének témáját továbbgondolva helyeztük egymás mellé két művész valós, illetve elképzelt, vágyott tereit.

A téma körüljárásával a budapesti zsidó családból származó és a holokausztban elpusztult Sajó Edit (1913–1944) szinte elfeledett életművének egyik megmaradt darabját szeretnénk több szempontból bemutatni. Az alapvetően fareliefeket, faszobrokat készítő művész alkotásairól, művészetéről alig maradt fenn írás vagy fotó. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében őrzött Önarcképe egyfajta ars poeticaként értelmezhető, ahol a művész önmagát elképzelt szobájában, legfontosabbnak tartott tárgyi és szellemi környezetében ábrázolja oly módon, hogy vágyott vagy éppen elfedni próbált identitásait jeleníti meg.

Sajó Edit „beszélgetőpartnere” Schaár Erzsébet, akinek életműve (életnagyságú szobrai, illetve Utca című alkotása) jól ismert, de munkáit Budapesten rég nem láthatta a közönség. Schaár művészetében sorsfordító mozzanat, amikor takarítás közben saját, legszemélyesebb terében, saját szobájában látja meg alkotásainak színpadát. Ebből az intim térből kerülnek ki főszereplői: az ablakok, az ajtók, a falak, és a köztük megbúvó alakok. A Magyar Nemzeti Galériából, valamint egy budapesti magángyűjteményből kölcsönzött Schaár Erzsébet szobrok éppen az életmű kiteljesedéséhez vezető utat, a saját tér megtalálását mutatja be a művész különleges hangulatú térkonstrukcióin keresztül.

----------------

FORGÁCS PÉTER: FESTŐI KORSZAKOK ‒ Gánóczy Mária festő és filmes élete

Forgács Péter nemzetközileg is elismert filmrendező, médiaművész legutóbbi munkája egy kétszáz éven átívelő utazás a magyar múltba és annak összetett, összefonódó művészet és lét vonulataiba. A nézőt Perneczky Géza művészettörténész lényegi kommentárjai vezetik végig különböző korszakokon és festészet elméleteken. A nagyszabású családregény, mely a képzőművészet és filmezés, a nyilvános és privát élet fúziója egyben, négy generáció története a magyar művészeti élet különböző korszakaiban.
A Festői korszakok központi alakja Gánóczy Mária (1927-) festő és filmes a dédszülőkig felmenő festőművésznőkkel teli család sarja. Férjével, Breznay József festővel kilenc gyermeket neveltek fel. Gánóczy filmjei és festészete a változatos közép-európai létet is megörökíti.
A Forgács alkotásokra jellemző személyes és történeti rétegzettség a legkülönbözőbb filmnyelvi eszközökkel és textúrákkal jelenik meg: festmények, fakult fotók, 8 mm-es filmfelvételek, híradórészletek, írott dokumentumok és rádió-archívok, valamint napjainkban készült HD interjúfelvételek váltakoznak.
A Festői korszakok a műalkotásokat, a családi dokumentumokat, a korszakok jellegzetességeit, és ikonikus fordulatait összeszövő intim és egyben nagyszabású családi saga.

Rendező: Forgács Péter
Forgatókönyv: Forgács Péter
Konzultáns: Forgách András
Szakértő: Varga János, Lugosi Lugo László, Forgács Péter, Kurutz Márton
Operatőr: Gánóczy Mária, Sass Péter, Forgács Péter
Vágó: Sass Péter
Zene: Másik János
Hang: Zányi Tamás
Gyártásvezető: Kulcsár Zsuzsa
Producer: Kántor László
Gyártó: Fest Film, Matrix Film