Lesznai Anna meséi és élete

​Lesznai Anna magyar költő, író, grafikus, iparművész Moscovitz Amália néven született 1885-ben, későbbi vezetéknevét egy, a körtvélyesi családi birtokhoz közel eső falu - Leszna - neve után vette fel. Az Anna nevet csak művésznévként használta, mindenki Málinak szólította. 1966-ban New Yorkban bekövetkezett haláláig egészen különleges női életpályát futott be. 
Gyerekként (Körtvélyesen) parasztasszonyoktól tanult hímezni, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten és Párizsban. Korai versei unokatestvére, Hatvany Lajos közvetítésével a Nyugatban jelentek meg. Első kötetét Ady Endre méltatta, ő pedig néhány első kiadású Ady-kötet címlapját tervezte meg. Ady mellett Kaffka Margit, Balázs Béla és Lukács György is Lesznai Anna baráti köréhez tartozott.
Hímzései, illusztrációi és írói alkotásai a magyar szecesszió stílusában születtek. A Nyolcak művészeti csoport külsős tagjaként 1911-ben a csoport tárlatán folklorisztikus ornamentikájú textíliákkal szerepelt.
Lesznai Annának három házassága volt. 17 évesen férjhez ment Garay Károlyhoz, akitől első gyermekük születése után elvált. Lesznai 1913 és 1918 között Jászi Oszkár felesége volt, két gyermekük született: György és András. 1919-től Bécsben élt. Később Gergely Tibor grafikus, festő lett a férje, akivel 1939-ben együtt emigráltak New York-ba, ahol halálukig éltek.
Lesznai Anna a mesét tartotta világszemlélete legfontosabb kifejezőeszközének. Hagyatékában – közismert művein kívül – közel másfél száz mese, mesevázlat, ezernyi rajz, skicc maradt fent. Míg kortársai arról vitatkoztak, vajon költőként vagy képzőművészként jelentősebb-e, az utókor elsősorban meseíróként, illusztrátorként ismerhette meg – elsősorban az 1978-ban A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban címen publikált, valamint az 1981-ben megjelent Lesznai-Képeskönyvnek köszönhetően. *
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár tulajdonában levő Lesznai Anna meseillusztrációk és életképek szorosan kapcsolódnak a művész életének fiatalkori helyszíneihez. 

Lesznai Anna a kúria képével illusztrált verse Guttmann Picur számára

Az illusztrációkon szereplő ikonikus hely, a körtvélyesi kastély Lesznai Anna születése előtt 7 évvel, 1872-ben vásárlás útján került a család birtokába. Körtvélyes mindig a béke elzárt szigete, idilli világ maradt, amely nyitva állt a kor legjelesebb művészei, gondolkodói előtt, akik néha hetekig élvezhették a háziak vendégszeretetét. Erről a szalonról többek között Gráber Margit is beszámolt emlékirataiban: "Lesznai Anna - Máli - körtvélyesi birtokán sokunkat vendégül látott. Rippl-Rónai József nagyon szépen lefestette a kastély hátsó teraszát és előtte a virágokat, de számomra a kastély és kertje nem ilyen volt. Elvarázsolt kastély volt egy óriás kert közepén. Sok mindenki megfordult ott: Ady, Kaffka Margit, Lukács György, költők, festők, feleségek, szerelmek. Ha telt ház volt, huszonketten ültünk az asztalnál." **
Ebből a csodavilágból indult Lesznai Anna pályája, és bármilyen messze is került térben és időben Körtvélyestől, igazán sosem tudott elszakadni tőle.
Török Petra, Formába kerekedett világ című, a Múlt és Jövő 2001/1. számában megjelent tanulmányában nagyon érzékletesen ír arról, mit is jelentett Lesznainak Körtvélyes.
„Lesznai számára a családi birtok, a körtvélyesi kert és a kúria valóban maga az éden, Árkádia volt. Az e tematikához tartozó képeken ezt a környezetet népesítette be nem is gyerekforma gyerekekkel, madonnával, hajóval, tóval, meztelen nőalakkal, szerelmespárokkal, beszélgető, sétálgató, olvasgató fiatal nőkkel, kisbabával vagy magával a kísértést jelentő ördöggel. Képein sokszor jelennek meg a körtvélyesi környezet legfontosabb díszletei: a nagy terasz, a kőkorlát balusztrádjai, vázái, a kastélykert hatalmas fái és a kerítésen túl a falu. Körtvélyes mindig a béke elzárt szigete, idilli világ maradt, amely nyitva állt a kor legjelesebb művészei, gondolkodói előtt, így talán a háború előtti világ egyik utolsó uradalmi”״szalonja volt”.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében őrzött Mese a bútorokról és a kisfiúról című mesekönyvben, amit 1918-ban nyomtattak Gyomán, Kner Izidor könyvnyomdájában, a következő dedikációt olvashatjuk: „Picurnak, Kari fiam emlékére a Pótmama (1966. június)". Az illusztrációhoz fűzött ajánláson szereplő „Picur” Guttmann Mihály, nagymihályi orvos lánya, férjezett nevén Bednár Erzsébet volt. Gyermekkorában nagyon sokat volt együtt Lesznaival, aki fogadott lányaként emlegette.  A Picur 18. születésnapjára készített karikatúra-album, amelyet Berény Róbert, Gergely Tibor (Lesznai harmadik férje) és Lesznai Anna írtak és rajzoltak, a Hatvany Lajos Múzeumban található. 

„Picur”  a körtvélyesi birtokon Jászi Györggyel Lesznai Anna és Jászi Oszkár egyik gyermekével

Mese a bútorokról és a kisfiúról

​

*http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2003/XII.-evf.-2003.-aprilis/A-koertvelyesi-Jardin-Paradise-reszletek-Lesznai-Anna-naplojabol
Török Petra régóta foglalkozik Lesznai Anna életművével és hagyatékával (doktori disszertáció és több könyv formájában is feldolgozta azokat)
** Gráber Margit: Emlékezések könyve. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1991.

A bejegyzésben megjelenő műtárgyak: 
Lesznai Anna: Vásár
(http://collections.milev.hu/items/show/29415) 
Lesznai Anna a kúria képével illusztrált verse Guttmann Picur számára
​(http://collections.milev.hu/items/show/34690) 
Lesznai Anna: Mese a bútorokról és a kis fiúról
(http://collections.milev.hu/items/show/34173) 

Farkas Zsófia 
​