|
2003. február 18 – 2003. március18. Ennek a kiállításnak a művei Púrim ünneptől elválaszthatatlan dráma és manipuláció metaforái. A középpontban a zajos eszközök állnak, amelyek a Megila, az ünnep eredetét elmesélő írásos tekercs nyilvános felolvasásának kellékei. A kiállítás a legfőbb gonoszra, Hámánra és a zajkeltő eszközök újszerű értelmezésére koncentrál. A Púrim-ünnep szertartása előírja, hogy Eszter-tekercs felolvasása során Hámán neve legyen törölve. Hámán neve 54 alkalommal fordul elő a Megila 10 fejezetében. ahányszor csak a ba’al kore az előolvasó olvassa a nevet, a gyülekezet kereplőkkel vagy lábdobogással megsemmisíti azt. Böröcz többfajta zajkeltőt alkotott: egy ezen feladatra hagyományosan használt kereplőhöz hasonlót, egy üvegkereplő-sorozatot és egy másikat, amely a cipő ilyen alkalmazására koncentrál. Mindezek a szoborszerkezetek faragott cipőkkel keltenek ténylegesen és átvitt értelemben zajt. Kurátor: Böröcz András  
0 Comments
2003. február 18 – 2003. március 18.
Művészetkedvelő nagypolgári zsidó családban született 1866-ban. Ez a tény megkönnyítette nemcsak a pályakezdését, hanem később is lehetővé tette számára a művészi szabadságot. Első mesterei Budapesten Karlovszky Bertalan és Magyar Mannheimer Gusztáv voltak. Tanulmányait Párizsban a Julian Akadémián folytatta. Néhány évet Hollandiában dolgozott. A Holland hatás egész festői életművén nyomon követhető. Első nagy sikereit ekkoriban érte el, több világkiállításon arany és ezüstérmet nyert. 1904-ben hazaköltözött, rövid ideig a Szolnoki Művésztelepen és a Felvidéken festett, majd Rákospalotán telepedett le. Ettől az időtől kezdve főleg Rákospalotát és a még ott létező paraszti életformát örökítette meg. Állandó kedvelt témája volt még ezen kívül Rákospalotai otthona, a kertet, a villát, az enteriőröket és családtagjait festette. Továbbra is rendszeresen szerepelt nemzetközi kiállításokon, szívesen vásárolták képeit, a kor kedvelt festői közé számított. Halála előtt 1 évvel, 1931-ben végrendeletében műveit a Zsidó Múzeumra hagyta, Andrássy úti palotáját a zsidó hitközsségre hagyományozta, részben jövendő zsidó múzeum céljára, részben a magukról már gondoskodni nem tudó, elaggot művészek támogatására szánta. Az épületben ma a Terror Háza múzeum működik. (szöveg: Gábor Anna) Kurátor: Gábor Anna 
|
Tartalom:A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállításai Categories |
RSS Feed