|
1995. október 18 – 1995. december 31.
Tugomir Brukner Bruno 1932-ben született Belgrádban. A Műszaki egyetem Közlekedésmérnöki Karának elvégzése után a családi tradíciót követve dunai hajózással kezdett foglalkozni. A Duna-parti fák látványa érdeklődését a fa anyaga felé fordította. Rajzolni kezdett fára, amit később faragással, festéssel egészített ki. Művei speciális, festett, faragott alkotások, melyek a miniatúrák hangulatát idézik. Munkáiban felhasználja a héber írás és a zsidó tradíció elemeit is. A fa megfaragása népszerű volt a közép-európai zsidó közösségekben. Tugomir Brukner Bruno újszerű megoldásokkal, modern felfogásban közelít a tradícionális zsidó népművészethez. A múzeumban rendezett kiállítás a Becalel nevét viselte utalva az első zsidó művészre, akit hagyomány szerint az Örökkévaló művészi tehetséggel áldott meg. Kurátor: Porsch Frigyes
0 Comments
1995. október 18 – 1995. december 31.
Szilárd Gyula 1921-ben született egy hétgyermekes zsidó családban az erdélyi Szilágysomlyón. Szülei, felismerve művészi képességeit az országosan elismert Iparrajziskola faipari tagozatára íratták be. Az Iparrajziskolának az volt a célkitűzése, hogy egy-egy szakágban kézműves mestereket neveljen. Szilárd Gyula iskolai tanulmánya befejezése után 1942-ig asztalosként dolgozott. A munkaszolgálatból, illetve a deportálásból hazatérve 1986-ig műbútorasztalosként folytatta tevékenységét. 1951-57 között a KIOSZ függetlenített munkatársa volt. Bútorait maga tervezte, emellett szabadidejében állandóan képezte magát, elkezdett fára égetett-festett technikával készített faliképeket alkotni. 1988-as izraeli látogatásától kezdve díszítményeinek világa a zsidó folklór hagyományaiból táplálkozott. A holokauszt alatti megpróbáltatásairól könyvet jelentetett meg „….sodrása a szörnyű malomnak” címen. A MagyarZsidó Múzeum kamaratermében láthatunk alkotásokból kiállítást, s ebből az alkalomból az alkotó két művét a múzeumnak adományozta. Kurátor: Porsch Frigyes  1995. október 18 – 1995. január 30. Különleges pillanat, hogy egy német tiszt engedélyt kapott arra, hogy a varsói gettót fényképezze. 1941-et írunk, amikor a nácik még bizonyos szempontból el akarták terelni a világ figyelmét a különböző gettók szörnyűségéről, (egészen a theresienstadt-i gettó abszurdumáig.) Willi Georg német tiszt, úgy közlekedett a varsói gettóban mintha egy egzotikus utazáson lenne. Ez adja fotóinak hátborzongató valóságát. Kurátor: B.Turán Róbert |
Tartalom:A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállításai Categories |
RSS Feed