 A sárga csillag Magyarországon 1944-1945 A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a 2B Galéria közös kiállítása Helyszín: 2B Galéria, 1092 Bp. Ráday u.47. 1944 áprilisában Magyarországon csaknem 700.000 ember ruházatán jelent meg a messziről virító hatágú sárga csillag. A megjelölés kiszolgáltatottá, az atrocitások könnyű prédájává tette az érintetteket, s megkönnyítette az élet valamennyi területére kiterjedő zsidóellenes intézkedések végrehajtását. A csillaggal megjelölt emberekről szinte alig maradt ránk fénykép, hiszen a megbélyegzettek nem szívesen álltak kamera elé. A fényképezésre kevés lehetőség volt: a zsidókat egyéb ingóságaikkal együtt fényképezőgépeiktől is megfosztották. Az események is gyorsan követték egymást: a sárga csillag viselőinek túlnyomó többségét, szinte az egész vidéki zsidóságot alig néhány hét múlva gettóba zárták és embertelen körülmények között elszállították az országból. Képmásuk, ha volt is, velük együtt elveszett, semmivé vált. A kiállítás falain többnyire azok arcát láthatjuk, akik túlélték a vészkorszakot. A kiállításon olvasható naplók és visszaemlékezések, korabeli újságcikkek, hirdetmények érzékeltetik, mit éltek át a csillagviselésre kötelezettek, s hogyan reagált a magyar társadalom többsége a törvények alapján zsidónak minősülő polgártársainak megbélyegzésére. Megalázottság, szégyen, félelem, kétségbeesés, ritkábban dac és harag az egyik oldalon – főként közöny, de nem ritkán káröröm, gyűlölet a másikon. Akiben sajnálat, együttérzés ébredt, az a megtorlástól való félelem miatt alig mert ennek kifejezést adni. A sárga csillag bevezetése végzetesen kettészakította a magyar társadalmat s nagy lépés volt a nácik által kitűzött cél, a „végső megoldás”, a zsidóság tulajdontól való megfosztása, kirekesztése, elszigetelése, deportálása és végül meggyilkolása felé. Kurátor: Jalsovszky Katalin In the early summer of 1944, an easily noticeable, hexagram-shaped yellow badge appeared on the clothes of almost 700 000 hungarian citizens. This mark stigmatized those who wore them and made them vulnerable to all kinds of racist atrocities and made the implementation of the antisemite laws – that expanded already to every aspect of daily life – even more easier. About those, who were marked by the yellow badge, very few photos are preserved, not surprisingly, because they didn’t want to be seen and remembered like this. There weren’t even too many possibilities to take photos, among many of their others properties,, jews couldn’t keep their cameras either. And there wasn’t so much time either, the countryside jews were very quiclky collected into ghettos abd from there they were sent, in a few weeks to extermination camps within totally inuhmane circumstances. Their faces disappeared with them, the faces we see ont he walls of the exhibition, mainly belong tot he survivors of the Shoah. The diaries and memoirs, the articles from the contzemporary newspapers, the placards will show us the process the atmopshere of those days, the sufferings the hungarian jews underwent in this period and the reactions of the wider hungarian society to the stigmatization of their fellow citizens who were labeled „jewish” accoring to the racist laws. Humiliation, shame, fear, despair, rarely wrath, the feelings of those who faced persecution, and, ont he other side, indifference or, not so rarely, active hostility, hatred. Those who became compassionate, who felt sorry, usually didn’t dare to openly express their feelings because they were afraid of retribution. The decree that prescribed the wearing of the yellow badge for jews, fatally divided hungarian society and in itself was a huge step towards the nazi’s goal, the „final soution”, the depravation of the hungarian jews from their properties, their isolation, deportation and – finally – annihilation. Curated by Katalin Jalsovszky A kiállítás facebook oldala: Kritikák: György Péter: A kiismerhetetlen kép. Élet és Irodalom 2020. március 13. Székely Ilona: Csillag kapható! 168 óra 2020. március 20. Dékei Kriszta: Lépésben. Magyar Narancs 2020. április 19. Impresszum: Koncepció, kutatás, szövegek: Jalsovszky Katalin Látványterv és grafika: Dávid Gábor Kivitelezés: Lakatos Péter, Steffanits István Munkatársak: Czingel Szilvia, Molnár Judit, Schmal Alexandra A képeket és dokumentumokat az alábbi intézmények és magánszemélyek bocsátották rendelkezésünkre:Centropa Fortepan Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Holokausztfoto.hu Kivovics Péter Magyar Bálint Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Museum of Hungarian Speaking Jewry, Cfat Országos Széchényi Könyvtár Sándor Tibor United States Holocaust Memorial Museum, Washington Váradi Júlia Yad Vashem Archives, Jerusalem Köszönet:Gaskó Judit Magyar Nemzeti Múzeum Karasz Lajos Országos Széchényi Könyvtár Kovács S. Tibor Magyar Nemzeti Múzeum KovácsTamás Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Lénárt András Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Lengyel Beatrix Magyar Nemzeti Múzeum Pál Borbála Centropa Naomi Singer Museum of Hungarian Speaking Jewry Varga Benedek Magyar Nemzeti Múzeum
0 Comments
Leave a Reply. |
Tartalom:A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállításai Categories |
RSS Feed