ELŐHÍVÁS - Zsidó tematika a magyar filmművészetben

2001. március 28 - 2001. május 30.  

Az Előhívás című kiállítás tizenkét 20. században készült, szubjektíven kiválasztott filmen keresztül mutatta be a magyar zsidóság életét, helyzetét, sorsfordulóit egyszóval történetét, mindvégig bizonyítva, hogy az nem válik külön a magyar történelemtől.  A megidézett filmek hátterében egy-egy olyan téma jelenik meg, melyek az adott filmben hangsúlyosan szerepelnek: társadalmi, politikai, ideológiai vagy művészeti értelemben a film szellemi hátterét alkotják. A mozgókép kimerevítésével egy-egy történelmi helyzetet villantunk fel, melyben érzékletes jelekké sűrítjük a magyar zsidóság életét alakító – utóbbi 120 évben felmerült – problémát. A kiállítás alapkoncepciója a következő filmek kapcsán világítható meg: Mérei Adolf – Simon Judit (1915); Székely István – Lovagias ügy (1937); Keleti Márton – A torockói menyasszony (1937); Gertler Viktor – Állami áruház (1952); Máriássy Félix – Budapest tavasz (1955); Jancsó Miklós – A harangok Rómába mentek (1958); Herskó János – Párbeszéd (1963); Szabó István – Álmodozások kora (1964); Szabó István – Apa (1966); Fábry Zoltán – Utószezon (1966); Fábry Zoltán – A Pál utcai fiúk (1968); Gyöngyössi Imre-Kabay Barna – Jób lázadása (1983); Elek Judit – Tutajosok (1989); Jeles András – Senkiföldje (1993); Szabó István – A napfény íze (1999).

Ezek a filmek vezették el a közönséget a harmincas évekbeli aranykortól, a negyvenes évek háborús készülődésén, a háborún s benne a holokauszton át a felszabadulásig, az ötvenes évek fojtogató légköréig, az 1956-os forradalomig, a hatvanas évek szabadabb szemléletéig s végül – a mához közeledve - a nyitás, a rendszerváltás és a múlt feldolgozásáig. 

Kurátorok: Götz Eszter, B.Turán Róbert

28th March 2001 – 30th May 2001
​
The exhibition entitled Development presented the life, situation, and turns of fate, in one word the history of Hungarian Jewry through twelve, subjectively selected, 20th century films, proving that it is not separate from Hungarian history. In the background of the summoned films, a theme appears that is emphatically featured in the given film: in  social, political, ideological or artistic terms, they form the intellectual background of the film. By freezing the motion picture, we show a historical situation in which we condense into suggestive signs the problem that has shaped the life of Hungarian Jewry in the last 120 years. The basic concept of the exhibition can be seen in connection with the following films: Adolf Mérei – Judit Simon (1915); István Székely – Chivalrous Affair (1937); Márton Keleti – Bride from Torockó (1937); Viktor Gertler – State Department Store (1952); Félix Máriássy – Budapest Spring (1955); Miklós Jancsó – The Bells Have Gone to Rome (1958); János Herskó – Dialogue (1963); István Szabó – Age of Daydreaming (1964); István Szabó – Father (1966); Zoltán Fábry – Late Season (1966); Zoltán Fábry – The Boys of Paul Street (1968); Barna Gyöngyössi and Imre Kabay – The Revolt of Job (1983); Judit Elek – Raftsmen (1989); András Jeles – No Man’s Land (1993); István Szabó – Sunshine (1999).
These movies led the audience from the golden age of the 1930s, to the preparation of the war in the 1940s, the war and the Holocaust, liberation, the stifling atmosphere of the 1950s, the revolution in 1956, the freer view of the 1960s, and finally, approaching the present, to opening up, regime change and processing of the past.

Curators: Eszter Götz, Róbert B. Turán