HAJNAL GABRIELLA - szövött falikárpitok

2007. március 1 –  2007. április 22.

"13 éves voltam, amikor anyám beíratott Jaschik Álmos rajziskolájába. Közben kitört a második világháború. Túléltem! Tizenhét éves koromtól pénzt kellett keresnem. Alkalmazott grafikát csináltam. 21 éves koromban beiratkoztam a Képzőművészeti Akadémiára, ahol festőszakon diplomáztam. Ezután nem a festészetet folytattam, hanem kárpittervezéssel kezdtem foglalkozni. Hogy ösztöneim miért erre az útra térítettek, azt mélyebbre ásva kell megkeresnem. Nagy vonzalmam van és volt a szépség iránt. Ebben a műfajban a gyapjú szépsége, a szövés szépsége legyőzte az olajfestékét. 1950-2000 között, annyi és olyan gyors változások következtek be a világban, mint addig talán még soha. Természetesen a művészetben ugyanúgy. Ha nem is tudatosan, az ember nem tudja kivonni magát az új és még újabb hatása alól. A művészet egyik legfőbb feladata hírt adni a saját koráról, az általános és örök emberi, művészi, műfaji igazságokon túl. A műfaj technikai adottsága és a mai kor rohanó változásai közt ellentmondás van. Lehet, hogy pont ez is vonzott, ezért is voksoltam a legmaradandóbb technika mellett. Az értékek az egyik pillanatról a másikra megkérdőjeleződnek. Számomra a képzőművészetben, sok egyéb mellett a szépség, a mívesség, a műfaj diktálta törvények betartása nélkülözhetetlenek."
(részlet Hajnal Gabriella nyitóbeszédéből)

Kurátor: Gábor Anna

1st March 2007 – 22nd April 2007
I was 13 when my mother enrolled me in Álmos Jaschik’s Drawing School.Meanwhile, World War II broke out. I survived! I had to make money from the age of seventeen. I made applied graphics. when I was 21, I enrolled at the Academy of Fine Arts, where I graduated with a degree in painting.After that I did not continue painting, but started tapestry design. Why my instincts led me to this path, I have to dig deeper to find out.I have always had a great affection for beauty. In this genre, the beauty of wool, and the beauty of weaving defeated the beauty of oil paint.Between 1950 and 2000, there were as many and as rapid changes in the world as there might never have been before. Of course, in art likewise. Even if not consciously, one cannot escape the influence of the new and even newer. One of the main tasks of art is to inform about its own age, beyond the general and eternal human, artistic, genre truths. There is a contradiction between the technical facilities of the genre and the rushing changes of today. Maybe that’s what attracted me, that is why I voted for the most enduring technique.Values are questioned momently. For me, in fine art, among others , beauty, quality, compliance with the laws dictated by the genre are essential.” (excerpt from Gabriella Hajnal’s opening speech)
Curator: Anna Gábor