Svát 19-én van a zsidó dátum szerinti halálozási évfordulója báró Kohner Adolfnak. Kohner 1866-ban született Pesten. Nevét akkor már hat éve halott nagyapja, a családi bizniszt toll és terménykereskedelemmel megalapozó Kohner Adolf után kapta. A második generáció, Adolf apja és nagybátyja továbbfejlesztette a céget, mely számos kereskedelmi, banki, vasútépítési, malomipari vállalkozással vett részt Magyarország modernizációjában és Budapest világvárossá tételében. A harmadik generáció képviselőjeként Adolf már beleszületett a családi vállalkozásba, s tudatosan készült annak átvételére. A berlini Humboldt Egyetemen kémiát, fizikát és mezőgazdaságtant tanult, 1886-ban kémiából doktorált. Pénzügyi képzettségét a családban, nagybátyja Kohner Zsigmond vállalkozásaiban tanulta. 1891-ben feleségül vette unokatestvérét, Kohner Helént, így a nagybátyja egyben az apósa is lett, s közösen folytatták a családi gazdasági hálózat menedzselését. Ezek mellett dr. Kohner Adolf részt vett a zsidó felekezeti életben is: ő volt az elnöke a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának (ez a korabeli MAZSIHISZ), az Országos Izraelita Közalapnak, és támogatta a MIKÉFE és a Magyar Zsidó Pro Palesztina Szövetségét is. A tekintélyes bankár és közösségi elöljáró ezek mellett tovább építette édesapjától, Kohner Károlytól örökölt műgyűjteményét, s létrehozta Budapest egyik legjelentősebb magánképtárát. 1902-ben az ő anyagi támogatásával vették birtokba a művészek a szolnoki régi vár területén a parkká alakított területen épült, tizenkét művész befogadására alkalmas művésztelepet. Kohner nem csak a művésztelep létrehozását, hanem a művészeket, mások mellett Fényes Adolfot, Bihari Sándort is támogatta. A képzőművészek mellett ő volt Bartók Béla egyik első támogatója, akit anyagilag is támogatott, és szászbereki kastélyában is vendégül látott. Emlékirataiban Bartók Béla Kohner vendégszeretete mellett elismerően említette vendéglátója komoly hangszergyűjteményét és műkedvelő csellista tehetségét is. Kohner saját gyűjteménye mellett a Szépművészeti Múzeum 1906-os, és a Magyar Zsidó Múzeum 1909-es megalapítását követően e két gyűjteményt is számos remekművel gazdagította. Kohner Adolf tevékenységét az uralkodó 1910-ben királyi udvari tanácsosi címmel, majd 1912-ben bárói ranggal jutalmazta. Kohner eztán sem pihent: 1907-ben részt vett a Magyar Kémikusok Tudományos Egyesületének megalapításában, melynek 1920 és 1926 között elnökeként is szolgált. Az 1929-1933-as gazdagsági válságban a legkitűnőbb magyar műgyűjtő és mecénás is komoly veszteségeket szenvedett, így Európa hírű műkincs-gyűjteménye kalapács alá került. Kortársai így írtak erről: „midőn az anyagi körülmények visszavonulásra kényszerítették, méltóságteljesen viselte sorsát, elmerült könyveibe, melyeknek világában mindig otthonra talált”. Gyűjteményének elvesztését nem sokkal élte túl: 1937. január 30-án hunyt el, és február 2-án temették a salgótarjáni úti családi sírboltba. Nevét adó nagyapja még nincstelen bevándorlóként érkezett Pestre, unokája az egyik leggazdagabb magyar tőkés család feje, Budapest legműveltebb bankigazgatója, dr. báró Kohner lett. Kohner Adolf ajándékai gyűjteményünknek:
0 Comments
|
AuthorToronyi Zsuzsanna facebookos Jahrzeit megemlékezéseinek gyűjteménye. Archives
December 2024
Categories
All
|