Áv 3: Balázs Mór

​Áv hó 3-án van a Jahrzeitja, halálozási évfordulója verőczei Balázs Mórnak. Amit biztosan tudunk róla az az, hogy Óbudán, egyszerű zsidó családban született 1849-ben, Kohn Mózes néven. Ezen a néven ment Angliába tanulni, ahol nyilván lenyűgözte az ipari forradalom korát élő metropolisz megannyi modern vívmánya. Tanulmányai végeztével hazatért, és nagy lendülettel vetette bele magát az éppen világvárossá váló Budapest fejlesztésébe. A három kisvárosból 1873-ban egyesített Budapest lakossága a századfordulóig közel háromszorosára nőtt, s a rengeteg (addigra körülbelül 700.000) ember közlekedésének megoldása egyike volt a megoldandó problémáknak. 

​Balázs Mór elképzelései nyomán indult el Budapesten az első villamos 1889 nyarán az Egyetem tér és az Orczy tér között, majd ugyanazon év ősszén a Podmanitzky utcai villamos. A millenniumi ünnepségekre a főváros elképesztő modernizációs tervekkel készült, s ezek egyike volt Balázs nagy álmának, az Andrássy út alatt húzódó földalatti vasútnak a megépítése. 

​1895-96-ban mindössze 21 (!) hónap alatt elkészült a kontinens első földalattija, mely a belvárost kötötte össze a millenniumi rendezvényeknek helyet adó Városligettel. Az ünnepségsorozat részeként az uralkodó a „székesfőváros fejlesztése, főleg pedig a villamos vasutak meghonosítása körül” szerzett érdemei elismeréseként magyar nemességet és a verőcei nemesi előnevet adományozta Balázs Mórnak és családjának: feleségének Deutsch Malvinának és négy gyermeküknek, Aurélnak, Károlynak, Verának és Pálmának. 

​A korszakban 346 zsidó család kapott magyar nemesi címet, jellemzően a gazdasági és a tudományos életben elért eredmények elismeréséért. A nemesi címmel korábban együtt járó előjogokat ekkorra már eltörölte a polgári fejlődés, de a hagyományokat követve ők is kaptak „címeres levelet” szépen megformált, a nemességet érő dicsőséget megmintázó címerrel. Ezek a címerek számos érdekes új motívummal gazdagították a magyar heraldikát: Balázs Mór címerében például a földalatti vasút látható, a villamosítását szimbolizáló kis villámokkal.
A földalatti nagy elismerést jelentett a városnak is, hiszen ekkor még nem volt ilyen a nagy rivális Bécsben sem, de Párizsban és New Yorkban sem – az ő szakembereik később mind Budapestre jöttek tanulmányozni a megvalósult csodát. Balázs Mórt a siker és az elismerés ellenére is megviselte a megfeszített munka: az átadást követően nem sokkal szívinfarktust kapott, melyből már nem tudott felépülni, és alig 48 éves korában, külföldi gyógykezelése során elhunyt. Holttestét leplombált koporsóban, vasúton szállították haza, és a Keleti pályaudvarról szállították az abban az évben megnyitott Kozma utcai zsidó temetőbe. Síremlékét tavaly Budapest főváros, melynek közlekedésfejlesztési terve is Balázs Mór nevét viseli, a hitközséggel közösen helyreállíttatta.