Svát 18: Kayserlingné Philippsohn Berta

​Svát 18-a Jahrzeit könyvünk bejegyzése szerint Kayserling Mórné Philippson Berta halálozási évfordulója. Kayserlingné ekkor már 26 éve özvegy volt, hiszen férje, a Dohány utcai zsinagóga rabbija negyvenöt évnyi házasság után 1905-ben elhunyt, s az asszony egyedül élt tovább a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga épületében kialakított lakások egyikében. Hatvanegy évet élt Pesten, ahová férje korábbi szolgálati helyéről, Aargauból érkeztek, hogy Kohn Sámuel magyar hitszónok mellett az akkor még kétnyelvű pesti zsidó közösségnek német prédikátora is legyen férje, Meyer (később persze már Mór) személyében. Berta maga is rabbicsaládból származott, apja, Ludwig Philippson a korabeli német zsidó szellemi élet egyik kiválósága, az Allgemeine Zeitung des Judentums alapító szerkesztője és a Hochschule für die Wissenschaft des Judentums egyik alapítója volt. Magdeburgi rabbiként a mérsékelt reformot képviselte, és a zsidó emancipáció elfogadtatásáért harcolt. Ebből a környezetből érkezett férjével Pestre Berta, amikor Pest, Buda és Óbuda még három különálló város volt, az Andrássy utat csak tervezték, és a Dohány utcai zsinagóga impozáns méretei ellenére mégiscsak a pesti külvárosban állt.  A főváros egyesítésének (1873) évében aztán felavatták a Pesti Izraelita Hitközség második nagy zsinagógáját a „Rombachot”, Berta halálának évében (1931) pedig már a Hősök zsinagógája is készen állt.