Tévét 29: Kohner Zsigmond

​Tévét 29-e levéltárunk egy jeles kötete, a Pesti Chevra Kadisa Jahrzeit-könyve szerint Kohner Zsigmond (1840-1908) halálának évfordulója. Az Egyenlőségben Szabolcsi Miksa így írt: „A halál angyala a magyar zsidóság egyik vezérkari tagját sújtotta ezúttal. (…) A nagyszívű embert a szíve ölte meg, hirtelen, fájdalom nélkül, Abbáziában, ahol a téli évadban szokása szerint, enyhülést keresett.” Kohner Zsigmond 1858-ban, tizennyolc éves korában lépett be nagybátyja üzletébe, ahol hamarosan társtulajdonossá vált, de harminckét évesen mégis önálló céget alapított, s vezető szerepet játszott a magyar „Gründerzeit” gazdasági életében. Tagja volt a Kereskedelmi Bank igazgatótanácsának, a pesti Tőzsde tanácsának, a Lloyd Társaságnak és sok egyéb, Budapest ipari-kereskedelmi fejlődésében jelentős szerepet játszó banknak, vállalatnak. Wahrmann Mór halála után 1893-ban a Pesti Izraelita Hitközség (PIH) elnökévé választották, ahonnan 1906-ban, a később halálát is okozó szívbetegsége miatt visszavonult. Elnöksége alatt váltotta fel az addig német nyelvű közösségi adminisztrációt a magyar, ugyanakkor, amikor a pesti Tőzsde is magyarra váltott. Ő volt az elnök akkor is, amikor a zsidó bevett felekezetté vált (1895: recepciós törvény), s ő vezette a zsidó közösség reprezentánsait a Millenniumi ünnepségsorozaton is. Elnöksége alatt nyílt meg a PIH számos intézménye: idősek otthona (1893), a Wesselényi utcai zsidó polgári iskola (1896), a Bródy Adél Gyermekkórház (1897), a Fiúárvaház a Városligeti fasorban (1900). Elnöksége alatt alapították az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatot (IMIT, 1894), a kórházi betegeknek kóser ellátást biztosítóü Ahavasz Reim Egyesületet (1901), és ő kezdeményezte a Magyar Izraelita Közalap (1896) létrehozását is, amely elsősorban a szegényebb vidékek zsidó közösségeinek támogatására volt hivatott. Látva Budapest fejlődését, az ő elnöksége alatt építették az első külvárosinak számító zsinagógát az Aréna (ma: Dózsa György) úton 1906-ban. 

Kohner Zsigmond