Ádár 26-án van a halálozási évfordulója csepeli Weiss Bertholdnak. Kevéssé ismert, mint öccse, Manfréd, jóllehet minden vállalkozásukat együtt vezették. Berthold már sikeresen üzletelt – terménykereskedő volt, mint akkoriban szinte minden nagy vagyont felhalmozó kortársa – részvényese volt az budai Királyi Gőzmalomnak. 1882-ben öccsével, Manfréddal együtt kapott engedélyt „szelencében eltartható” húskonzervek készítésére, és megnyitották a Lövölde téren az Első Magyar Conserv Gyárat. A vállalkozás szépen gyarapodott, a Weiss testvérek 1892-től hatalmas területeket vásároltak meg az akkor még álmos kis falunak számító Csepel szigeten, ahol hatalmas ipari konszernt építettek s munkásaik számára kiépítették a komplett infrastruktúrát is az óvodától a közkórházig.
A „Conservgyár” , miután az az egyre inkább lakóövezetnek számító Lövölde térről a gyárat kiköltöztették az erzsébetfalvi telepre, egyre inkább más szerepet kapott: a húskonzervek mellett egyre inkább túlsúlyba került a töltényhüvelyek és golyók gyártása. A Weiss testvérek a hadseregnek egyre többféle árut szállítottak, ami az első világháború idején hatalmas gazdasági sikert jelentett. Manfréd vitte a gyárat, Berthold pedig országgyűlési képviselőként és közgazdagsági szakíróként vállalt szerepet a korabeli társadalmi életben. A korabeli miniszterelnök, Tisza István egyik bon-mot-ja szerint a katonák hősiessége és Weiss Manfréd muníciója volt szükséges a hadi sikerekhez. Akkor már csak Manfrédé, hiszen Berthold a világháború második évében, 1915 március 11-én (Ádár 26-án), hetvenévesen elhunyt. Nem érhette meg, hogy a gyárat 1919-ben államosítsák – ami ugyan nem tartott sokáig, de Manfréd egészségét alapjaiban roppantotta meg. Erről majd az ő halálozási évfordulóján írunk.
0 Comments
|
AuthorToronyi Zsuzsanna facebookos Jahrzeit megemlékezéseinek gyűjteménye. Archives
April 2024
Categories
All
|