Svát 26: Hevesi Simon főrabbi

Svát 26-án van a Jahrzeitja, halálozási évfordulója a két világháború közötti zsidó élet egyik legtekintélyesebb tagjának, Hevesi Simon főrabbinak. 

​Hevesi Simon még Handler vezetéknévvel látta meg a napvilágot Aszódon, a zsidó közösségek számára sorsdöntő 1868-as évben Handler Márk és Rosenberg Julianna fiaként. Ő már születésekor is egyenrangú volt „polgári és politikai jogok tekintetében” a nem zsidókkal. Mire gimnazista korúvá cseperedett, éppen megnyílt a Rabbiképző Intézet, így ő már itt tanult, tanulhatott. 1892-ben avatták doktorrá, 1894-ben rabbivá. Pályáját Kassán kezdte, itt érte az a következő sorsfordító törvény, mellyel a magánszemélyek egyenrangúsítása után már a zsidó vallás is bevett felekezet, azaz a többi bevett felekezettel egyenrangú lett. Kassáról Lugosra ment, majd 1905-ben választotta rabbijának a Pesti Izraelita Hitközség, melynek Dohány utcai zsinagógájában szolgált haláláig. A rabbiság mellett ezekben az években kulcsfigurája lett a pesti zsidók kulturális életének, alapítója, szervezője volt szinte mindennek, ami ekkoriban fontos volt. Szerkesztője volt a Magyar Zsidó Szemlének, választmányi tagja a múzeumunkat is alapító-fenntartó IMIT-nek. Az ő kezdeményezésére alakult meg az OMIKE, azaz az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület. Hitéleti és társadalmi aktivitása mellett maradt ideje a tudományokra is, és a korszakban használt imakönyvek magyar fordítását is neki köszönhetjük. Hagyatékát 2020 decemberében kaptuk meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárától – ennek rendezése folyamatban van, jövőre talán már onnan is idézhetünk. 1943 február elsején, életének hetvenötödik évében hunyt el –sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van. Emlékezzünk ma rá.