Új közösségi és kiállítótérrel bővül a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Síp utca 12. szám alatt. A Síp12 Galéria és Közösségi Tér 2017-ben nyílt azzal a céllal, hogy szélesebb körben ismertesse meg a kortárs zsidó művészetet és kultúrát, valamint találkozóhelyül szolgáljon az érdeklődők számára. A galéria emeletén lévő kiállítótérben a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményének egy-egy művét szeretnénk bemutatni – a kortárs művészethez való lehetséges kapcsolódási pontjaikkal. A 2017. január 10-én 18 órakor nyíló kiállításunkon Ország Lili Jelek című műve és Fábián Noémi alkotásai között kezdeményezünk párbeszédet. A kiállítás 2018. május 23-ig volt látható. Ország Lili és Fábián Noémi egyaránt a zsidó kultúra írásos hagyománya felől közelít a zsidó identitáshoz, kultúrához, emlékezethez. Mindkét művész alkotásaiban fontos szerepet kap az írás és a kép kapcsolata – a zsidó kultúra írásos jel- és nyomhagyása. Az írásjelek szakrális tartalom helyett mindkettejüknél inkább az írott kultúra jeleként, a múlt roncsoltságának, rétegzettségének szimbólumaként jelennek meg, gesztusszerű elemként. Míg Ország Lili művei a kollektív emlékezet „mementói”, addig Fábián Noémi a személyes múlt feldolgozására helyezi a hangsúlyt. A Zsidó Levéltár Héber betűk című kiadványa a gyűjteményünkben található művek és tárgyak héber felirataival foglalkozik, kiállításunk tehát egy, már megkezdett kutatáshoz is kapcsolódik, ezúttal a képzőművészet eszközeivel. Ország Lili (1926–1978) Ungváron született Oesterreicher Lívia néven. A második világháború alatt, a deportálásból megmenekülve, Budapesten bujkált hamis papírokkal. A külföldi utazásai során felfedezett történelmi és művészeti emlékek alapvetően határozták meg műveinek motívumvilágát: így például az 1959-ben megismert prágai zsidó temető, illetve az 1966-os izraeli út, ahol először találkozott a Siratófallal. Útjai során a különböző korok és kultúrák egymásra rakódott köveiben és rétegeiben találta meg azokat az elemeket, amelyeket később a saját maga alkotta falakra festett. A hatvanas évek elején jelentek meg művein a héber írásjelek, betűtöredékek. Fábián Noémi 1968-ban született Egerben, 1994-ben végzett az Iparművészeti Főiskola textilszakán. 1994-óta tanít a Budai Rajz- és Szakközépiskolában, 1998-óta pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Több budapesti kiállítóhelyen volt önálló kiállítása (Fiatal Művészek Klubja, Stúdió galéria, Mű-Terem Kiállító, Vigadó Galéria, Bartók 32 Galéria, Vízivárosi Galéria, Nyitott Műhely Galéria, Óbudai Társaskör Galéria, Raiffeisen Galéria), de kiállított Németországban, Izraelben és Olaszországban is. Többnyire viasztáblákra ír, így „hagyja hátra” a „múltból átmentett”, olvashatatlanná tett – szent szövegként, naplóbejegyzésként, fohászként is felfogható – üzeneteket, gondolatokat. Kurátor Farkas Zsófia művészettörténész Megnyitó időpontja 2018. január 10. 18h Helyszín Síp 12. Galéria. Cím: 1175 Síp u. 12. A kiállításhoz kapcsolódó programjaink voltak:
2018. május 23. (szerda) 18:00 Finisszázs és katalógus bemutató 18 órától Böröcz László a 2B Galéria vezetője Fábián Noémivel közösen, vele párbeszédben fogja körbevezetni az érdeklődőket. Ezután borozással és katalóguslapozgatással búcsúzunk a kiállítástól és a művektől. 2018. április 22. (vasárnap) 10:00 - 12:00 Titkos küldetés a múzeumban Fábián Noémi különleges technikájú képeinek viaszrétegei alatt titkok rejtőznek. Gyere és fejtsd meg velünk ezeket a rejtvényeket! Játékmesterek és titokőrzők: Dancz Vera múzeumpedagógus és Farkas Zsófia, a kiállítás kurátora. A foglalkozás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet a sip12@milev.hu emailcímre várunk április 19-ig. A programra 6 éves kortól várjuk a gyerekeket és szüleiket! 2018. március 8. (csütörtök) 18 óra Farkas Zsófia Kurátori tárlatvezetése a Hiányjelek című kiállításon A síp12 Galériában nemrég nyílt kiállításhoz kapcsolódóan ez alkalommal a kiállítás kurátora, Farkas Zsófia tart tárlatvezetést. Helyszín: síp12 Galéria és Közösségi Tér. 2018. március 10. (vasárnap) 10 óra - 12 óra Titkos küldetés a múzeumban Fábián Noémi különleges technikájú képeinek viaszrétegei alatt titkok rejtőznek. Ha alaposan körülnézel a galériánkban, titkos üzenetekre és tárgyakra bukkanhatsz a fiókok mélyén, a könyvespolc mögött, a lépcső alatti titkos szobában, vagy akár a plafonon is. Gyere és fejtsd meg velünk ezeket a rejtvényeket! Március 11-én vasárnap együtt keresgélünk, kutatunk, nyomozunk! A játék után mi magunk is titkos alkotásokat készítünk. Kipróbáljuk, hogyan lehet kézműves papírt készíteni, amelynek rétegeibe mindenféle titkot rejtünk el az utókor számára: kavicsot, homokot, fűszálat, megfejthetetlen üzeneteket és múltbeli képeket -- és természetesen senkinek nem áruljuk el a megfejtést! Játékmesterek és titokőrzők: Dancz Vera és György Gabriella múzeumpedagógusok A foglalkozás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet a sip12@milev.hu emailcímre várunk március 8-ig. A programra 5 éves kortól várjuk a gyerekeket és szüleiket! 2018. március 25. (vasárnap) 10 óra - 13 óra Vonalgubanc - múzeumpedagógia gyerekeknek Fábián Noémivel A síp12 Galériában nemrég nyílt kiállításhoz kapcsolódóan, a kiállító művész Fábián Noémi tart foglalkozást két alkalommal. A foglalkozás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet a sip12@milev.hu-ra várunk január 31-ig. A foglalkozásra 6-16 éves korig várunk gyerekeket. Helyszín: síp12 Galéria és Közösségi Tér. Korábbi programok: 2018. február. 22. (csütörtök) 18 óra Héber betűk A síp12 Galéria nemrég nyílt kiállításán Ország Lili és Fábián Noémi művei láthatók, akiknek munkásságában egyaránt fontos szerepet kap az írás és a kép kapcsolata. A héber betűk jelentéséről Darvas István rabbi és Toronyi Zsuzsanna muzeológus, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója tart előadást. Helyszín: síp12 Galéria és Közösségi Tér. 2018. február 4. (vasárnap) 10 óra -13 óra Vonalgubanc - múzeumpedagógia gyerekeknek Fábián Noémivel A síp12 Galériában nemrég nyílt kiállításhoz kapcsolódóan, a kiállító művész Fábián Noémi tart foglalkozást két alkalommal. A foglalkozás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet a sip12@milev.hu-ra várunk március 20-ig. 2018. február 18. (vasárnap) 10 óra -13 óra Hangképek - múzeumpedagógia felnőtteknek Fábián Noémivel A síp12 Galériában nemrég nyílt kiállításhoz kapcsolódóan, a kiállító művész Fábián Noémi tart foglalkozást két alkalommal. A foglalkozás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet a sp12@milev.hu-ra várunk január 31-ig. Helyszín: síp12 Galéria és Közösségi Tér.
0 Comments
Vándorkiállítás a zsidó imáról, értékekről, hagyományról, jelenről és jövőről
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár alapfeladataként gyűjti, tudományos értelemben feldolgozza, kutathatóvá teszi, gondosan őrzi és ápolja, és a lehető legszélesebb közönség számára megismerhetővé teszi a hazai zsidó kulturális értékeket. 2015-ben mindezek megvalósítása érdekében új, könnyen elérhető és a közösségi párbeszéd formálása szempontjából jól használható új vándorkiállítást szervezünk. Mivel tapasztalataink szerint a vándorkiállítások befogadása, helyszíni adaptálása és installálása komoly terheket ró közösségeinkre, ezért a vándorkiállítást kész, kompakt formában, egy lakókocsi berendezett terében valósítjuk meg. A lakókocsi könnyen eljuttatható minden érdeklődő közösséghez és a hozzá kapcsolódó kültéri installációs elemekkel nyitott, azonnal működő időszaki kiállítást nyújt a közönségnek. A lakókocsiban tervezett kiállítás a zsidó istenszolgálat központi elemének, az Amida imának a tartalmát ismerteti tárgyakkal, további interpretációk bemutatásával. Az Amida (más néven: Smone eszré, vagy tizennyolc áldás) ima része a reggeli, a délutáni, és az esti imarendnek is. Az Amida szó jelentése arra utal, hogy az imát állva, Jeruzsálem felé fordulva kell elmondani. A szöveg hétköznap tizenkilenc áldásból áll, s e tizenkilenc áldás gyakorlatilag felöleli az alapvető zsidó értékeket, rajtuk keresztül bemutatható a tradicionális zsidó gondolkodásmód úgy, hogy a jól megválasztott tárgyakkal mindezt a magyarországi zsidó kultúrtörténetbe ágyazva tudjuk bemutatni. Koncepció, szövegek: Darvas István rabbi, Toronyi Zsuzsanna muzeológus Múzeumpedagógia: Dancz Vera Látványterv, grafika: Seres Tamás, Agócs Írisz (Artista Művek) A kiállítás a Néprajzi Múzeum MaDok programjának lakókocsijában valósul meg. A travelling exhibition on Jewish prayer, values, tradition,
present and future.
In 2015, we organize a new travelling exhibition that is
easily accessible and useful in forming community dialogue. The exhibition is
realized in a ready-made, compact form in the furnished space of a caravan. The
caravan can be easily delivered to any interested communities and offers an
open, immediately functioning temporary exhibition with the associated outdoor
installation elements. The exhibition, planned in the caravan, presents the
content of the prayer Amidah, the central element of the Jewish service of God,
through objects and further interpretations. Amidah, also known as Shemoneh
Esreh, or Eighteen Blessings, is part of the morning, afternoon and evening order
of prayers. The meaning of the word Amidah suggests that the prayer should be
said while standing and facing Jerusalem. The text of the weekday Amidah consists
of 19 blessings, and these 19 blessings practically encompass the fundamental
Jewish values, through which the traditional Jewish way of thinking can be
presented so that with well-chosen objects we can present all of them embedded
in Hungarian Jewish cultural history. Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai magánlakásban megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. A zsidó értemiségiek kezdeményezésére indult gyűjtés eredményeképpen ekkor itt már közel 1500 tárgy volt látható, elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató történelmi relikviák.
A zsidó kultúra tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása új jelenség volt ekkoriban; ezt megelőzően csak Bécsben (1895), Frankfurtban, Hamburgban (1898), Prágában (1906) és Szentpéterváron (1914) alapítottak zsidó múzeumot. Budapesten már korábban is láthattak zsidó vallási tárgyakat az érdeklődők: 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány tárgy ezek közül újra látható volt. A Magyar Zsidó Múzeum a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett: közösségek, családok és magánszemélyek juttatták el ide mindazt, amit megőrzésre érdemesnek és a közösség bemutatásához fontosnak éreztek. Az intézmény fokozatosan egyre komolyabb szerepet töltött be a magyar zsidóság kulturális életében, jóllehet a politikai körülmények története során szinte mindvégig marginális szerepre kényszerítették. A harmincas évek zsidóellenes, majd a felszabadulás utáni időszak egyházés kisebbségellenes ideológiája nehezítette a világszínvonalú gyűjtemény bemutatását széles körben, és hátráltatta a gyűjtés komoly tudományos eredményeinek megismertetését. A múzeum gyűjteménye mindezek ellenére folyamatosan gyarapodott, hű tükreként annak, hogy mikor, mit, milyen hangsúllyal éreztek megőrzésre érdemesnek, valamint fontosnak ahhoz, hogy bemutassák a közösség változó önképét, társadalmi szerepvállalását. A gyűjtemény ugyanolyan sokszínű lett, mint a mögötte álló társadalmi kör: vannak benne olyan tárgyak, amelyek a magyar zsidók nagyfokú asszimilációját, vagy épp ellenkezőleg, disszimilációját szimbolizálják. Vannak a zsidó családi büszkeségre valló és a pusztulásból kimentett tárgyak. Mindezek mellett olyanok is, amelyeket a múzeum vásárolt, vagy a többször is megismételt felmérési-megmentési akciói keretében gyűjtött be. A gyarapodás menetéről, a gyűjteménybe kerülés körülményeiről szóló információk ezért éppen olyan fontosak lehetnek, mint a tárgyakban megjelenő történetek. Az 1960-as években a gyűjteményt újraleltározták, de elhagytak minden olyan információt, amely alapján a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatók lehettek volna, az általuk bemutatásra szánt jelenségeket pedig értelmezhettük volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján a tárgyak történeteinek egy részét sikerült rekonstruálnunk, így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetjük donátoraink és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékeit. Kiállításunk a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be, mégpedig, a centenárium tiszteletére, éppen száz tárgyon keresztül – a tárgyak bekerülésének sorrendjét követve, 1910-től egészen napjainkig. Minden egyes kiállított tárgy története egyedi és különleges; de ha együtt nézzük és értelmezzük őket, akkor megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzendő és továbbadandó értékként hagytak ránk, hogy tanulmányozásuk során újra és újra megerősíthessük és újraértelmezhessük saját helyzetünket is. A kiállítás tárgyai 2015. április 23 – 2015. július 03. „Egy Új Világ felé: Eugeen Van Mieghem és a Red Star Line zsidó emigránsai” címmel nyílik meg 2015. április 23-án a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új időszaki kiállítása, amely képzőművészeti és történeti kiállítás is egyben. Témája a közép- és kelet-európai zsidóság kivándorlásának története 1873 és 1934 között. A Belgiumban alapított Red Star Line hajótársaság járatain több mint 2,5 milliónyi ember menekült Antwerpenen keresztül New York-ba. hogy a szabadság földjén kezdjen új életet. A kiállítás alapanyagát az antwerpeni Van Mieghem Alapítvány és Múzeum képzőművészeti és tárgyi gyűjteménye nyújtja. A korabeli fotókat, képeslapokat, kiadványokat bemutató kiállítás során a látogatók megismerkedhetnek a Red Star Line hajózási társaság, valamint a kelet- és közép-európai, zsidó lakosság Amerikába történő vándorlásának történetével és körülményeivel. A kiállítás képzőművészeti részében a látogatók az „Antwerpen krónikásaként” emlegetett festő és grafikus Eugeen Van Mieghem (1875-1930) kivándorlást megörökítő szénrajzait, pasztell és olajképeit tekinthetik meg. A művész életéről az érdeklődők rövid videofilmet is megtekinthetnek a kiállítás harmadik termében. Kurátor: Pusztaszeri Katalin 2014. június 19 – 2014. augusztus 25.
Az Elfeledett szomszédaink című kiállítása Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt 3700 magyar zsidónak állít emléket. A rendhagyó kiállítás azokat a családokat mutatja be, amelyek Nyugat-Magyarország egyik legnépesebb zsidó közösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak. Először Pápán 2012-ben nyílt meg a kiállítás, ami akkor négy és fél hónap alatt közel 8000 látogatót vonzott, majd 2014-ben a Magyar Zsidó Múzeum szervezésében kelt újra életre Budapesten. A kiállítás ötletgazdája és fő szervezője Gyekiczki András jogász-szociológus, a város egykori diákja, aki szerette volna megtudni, kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek, és elkezdte összegyűjteni pápai zsidóság archív fotóit, a város múltjával kapcsolatos dokumentumokat. A szervezők 2012-ben közel 500 fotót gyűjtöttek össze a háború előtti időkből, köztük családi, portré, társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fotókat. Kurátor: Gyekiczki András Helyszín: Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga 2014. április 29 – 2014. június 29.
Bíró József 1907-ben Nagyváradon született és nevelkedett, festőművésznek indult. Már középiskola évei alatt nyári szünetekben festeni tanult Nagybányán, és később is a nagybányai iskola hagyományait folytatta. Kevés fennmaradt munkájából képet kaphatunk festői látásmódjáról, a fiatal kísérletező művész útkereséséről. A főiskolán fordult érdeklődése a művészettörténet felé. A Bölcsészettudományi Karon művészettörténész diplomát szerzett, jelentős építészettörténeti kutatásokat folytatott. Eredményeit számos publikációban közölte. Fő kutatási területe az erdélyi barokk és klasszicista kastélyépítészet volt. Sokoldalú tehetségére jellemző, hogy magas szintű grafológiai tudásról tanuskodó könyvét még ma is használják a szakemberek. 1944 telén édesapjával együtt a nyilasok szadista kegyetlenséggel a Dunába ölték. Kurátor: Gábor Anna 2014. február 20 – 2014. április 20. A múlt jelene egy multimédiás installáció, kiállítás, amely a dokumentálás folyamatát kérdőjelezi meg. Gavish egy olyan családtörténeti szálat (a sajátját) vizsgál, amely a holokauszt miatt megszakadt. A nagyméretű portrék csoportját az eredeti környezetükben állítja fel: a pesti zsidónegyedként ismert városrészben. A portrék beutazták San Franciscot, Németországot, Tel Avivot, és most visszatérnek Budapestre. Michal Gavish izraeli születésű művész jelenleg San Francisco-ban él. Fizikai kémia tudományait festészetre cserélte. 2008-ban MFA díjat kapott San Francisco Art Institute-tól. Munkái egyéni és csoportos kiállítások alkalmával is megtekinthetőek voltak az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Európában és Izraelben. Kurátor: Rusznák Rita Roz Jacobs és Laurie Weisman New York-i művészek kiállítása és filmbemutatója a budapesti
gettó 1945-ös felszabadulásának emlékére. Az Emlékezés Projekt egy fényképpel kezdődött a festő, Roz Jacobs anyjáról, Annáról és az öccséről, Kalmanról. A két zsidó tinédzser a nácik által elfoglalt Lengyelországban küzdött az életben maradásért. Anna túlélte, Kalman nem. Jacobs, aki két holokauszt-túlélő lánya, újjáteremti nagybátyjának, Kalmannak a képét, a látogató pedig végigkövetheti a festés folyamatát. Az alkotó munkát bemutató film összefonódik a Jacobs anyjával, Annával készült interjúkkal. A látogató egyszerre válik a festés folyamatának és a történelemnek részévé. Anna, aki családjának egyetlen túlélője, elmeséli emlékeit arról, hogyan próbáltak öccsével, Kalmannal elmenekülni a varsói gettóból. Különös hatása van annak, ahogy Jacobs újra és újra megfesti nagybátyját, ahogy újra és újra kirajzolódik az elveszett gyermek arca. „Bár nem tudjuk visszahozni azokat, akiket elveszítettünk, és nem tudjuk csökkenteni a szenvedéseiket, az emléküket életben tudjuk tartani. Kötődhetünk hozzájuk – és egymáshoz is” – mondja Roz Jacobs. A projekt 2008-ban indult az Egyesült Államokban, Európában először 2012-ben Lengyelországban volt látható, 2014-től pedig Budapesten. A Memory Project Production egy New York-i székhelyű non-profit vállalkozás. Célja, hogy olyan lehetőségeket tárjon fel, amelyekben az ember a művészeteken és személyes történeteinek megismerésén keresztül emlékezhet saját családjának történeteire és tisztelheti azokat, megértheti helyét a történelemben, megtanulhatja értékelni magát az emlékezést és a kreativitást, illetve megemlékezhet a holokauszt áldozatainak és túlélőinek életéről és azokról, akik életeket mentettek. Célját nemzetközi művészeti kiállításokon, filmeken, oktatási programokon keresztül éri el. Alapítói, Roz Jacobs és Laurie Weisman örömmel hozzák munkájukat Magyarországra és dolgoznak együtt a Magyar Zsidó Levéltárral és a Zachor Alapítvánnyal. A projektet Magyarországon többek között az International Holocaust Remembrance Alliance, Jim és Teri Babcock és a Memory Project Productions támogatói szponzorálják. Laurie Weisman és Roz Jacobs mindketten jelen lesznek a projekt megnyitóján Budapesten. 2013. december 15 – 2014. február 16. A 92 éves Szilárd Klára festőművész ma is aktívan dolgozik, művészete korábbi periódusainak termését új művekkel gazdagítja, amelyek szervesen kötődnek korábbi műveihez, ugyanakkor új festői élményekkel gazdagítják azt. Legújabb képei izgalmas kísérletet jelentenek arra vonatkozóan, hogy a korábbi naturalisztikus de erősen absztrahált motívumokat tovább absztrahálva immár teljesen elszakad a direkt látványtól és látványként, vízióként fogalmazza meg mondandóját. Az alapelemekig ás le, ahogyan egyik legfontosabb műegyüttese, a Négy elem jelzi, hogy a lebontott világ egyes részeit újra összerakja, az egyes elemek helyét a makrokozmoszban újra kijelölhesse. Rendkívül dinamikus, expresszív alkotásainak intenzív színvilága, a különböző tér- és időrétegek egymást ellenpontozó hatása az utóbbi évek kortárs magyar művészetének figyelemreméltó alkotásaivá teszi legújabb képeit. Kurátor: P. Szabó Ernő, művészettörténész (Új Művészet szerkesztője) 15th December 2013 – 16th February 2014 The 92-year-old painter Klára Szilárd is still actively working today, enriching the products of the previous periods of her art with new works that are organically related to her earlier works, but also enriching them with new picturesque elements. Her latest paintings are an exciting attempt to further abstract the previously naturalistic but strongly abstracted motifs now completely separating from the sheer spectacle, and articulating what she has to say as a vision. She digs down to the basic elements. As one of her most important works, the Four Elements, indicates that she reassembles parts of the demolished world, reassigning the location of each element in the macrocosm. The intense color scheme of her highly dynamic, expressive works and the counterpointing effect of different layers of space and time make her latest paintings remarkable works of contemporary Hungarian art in recent years. Curator: Ernő P. Szabó art historian (editor of Új Művészet) |
Tartalom:A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállításai Categories |