A 19. században fellendülő modern kori alijahullámot megelőzően is voltak, akiknek elegük lett a diaszpóra létből, és vállalva a migrációs és egyéb nehézségeket, a szentföldön telepedtek le. Közéjük tartozott Avraham Mose Luncz is, aki 1869-ben, tizenöt évesen döntött úgy, hogy a cári Oroszországból inkább Jeruzsálembe költözik.
Ijár hónapban ünnepeljük Izrael Állam megalakulását és Jeruzsálem felszabadulását is. Ebben a hónapban ezért jeruzsálemi dokumentumokat mutatunk. A Jeruzsálemben kiadott jókívánság-oklevél a világ teremtésétől számított 5661 évre kíván minden jót. Ebben az időszakban a Török Birodalomhoz tartozó Szentföld nehezen megművelhető területein csak kevesen éltek, akik a diaszpóra adományaiból tartották fenn magukat. A Jeruzsálemben működő osztrák-magyar-cseh-morva közös hitközség fent látható oklevele a korszak Jeruzsálemben kiadott nyomtatványainak kliséivel készült. Közepén az imakönyvekben, tóraszekrény-függönyökön is gyakran ábrázolt, a hajdani Szentélyre emlékeztető oszlopokat látunk, négy sarkában, és az oszlopok alatt lévő medaillonokban pedig a négy szent város: Jeruzsálem, Hebron, Tiberias és Cfat zarándok-látnivalóinak rajza áll. Ezek a kis képecskék, melyek a Siratófalat, Dávid király sírját, Ráhel sírját, a Machpéla barlangot vagy Avsalom sírját ábrázolják, megjelentek önállóan is a korszak újdonságának számító képeslapokon, de imakönyvek címlapján, vagy akár textilre nyomtatva is – legközelebb ilyet is mutatunk.
|
Archives
July 2017
A hét műtárgyaAktuális mondanivalót hordozó tárgyaink, kéthetente... Categories
All
|