1929 augusztusában a jeruzsálemi arab lakosság egy része késekkel és botokkal felfegyverkezve benyomult a jeruzsálemi Óvárosba és megtámadta a már évszázadok óta ott élő zsidó közösséget. A zavargások után készült gyászjelentés egy példánya Budapestre is eljutott, a magyar zsidóság képviselői kiemelt fontosságú helyen, a régi Képviselőház Bródy Sándor utcai épületében tiltakoztak a történtek miatt.

Az első világháborút lezáró békerendszer változásokat hozott a Közel–Keleten is. Az 1917–ig a Török Birodalomhoz tartozó „Szentföld" brit mandátumi igazgatás alá került. A britek eleinte támogatták egy zsidó nemzeti otthon megteremtését, s engedélyezték a cionista bevándorlással érkezők letelepedését.
Ezekben az években több ezer, főként európai zsidó költözött az ősi Izrael egykori területére, Erec Iszraelbe, ahol a mocsarak lecsapolásával, a pusztaság termőterületté tételével új modellt mutattak a Közel–Keleten. Mindezt az arab nacionalisták ekkor már ellenségesen fogadták. 1929 augusztusában a jeruzsálemi arab lakosság egy része késekkel és botokkal felfegyverkezve benyomult a jeruzsálemi Óvárosba és megtámadta a már évszázadok óta ott élő zsidó közösséget. A zavargások átterjedtek más településekre is, sok zsidót megöltek, másokat új otthonuk elhagyására kényszerítettek.
Közös gyászjelentésüket, melyben az Áv hó 18-a és 24-e között (évfordulója idén ezen a héten) Hebronban, Jeruzsálemben, Cfáton, Jafón, Haifában, Huldában és Ber Tuvjában meggyilkolt 133 ember nevét sorolták fel, Jeruzsálemben, az Azriel nyomdában nyomtatták. A gyászjelentés egy példánya Budapestre is eljutott, a Pesti Izraelita Hitközség iktatott iratai között bukkantunk rá.

A zsidó közösségekben a pusztításokra, „gezérákra" is betűvel, könyvben emlékeznek.
A keresztes hadjáratok korszakától kezdve megfigyelhető, hogy a zsidó közösségeket érintő pusztítások emlékét memorbuchokban (emlékkönyvekben), az áldozatok neveinek felsorolásával őrzik meg. Ez megfelelt egyrészt a „könyv népe" hagyományainak, másrészt praktikus volt, hiszen a zsidó közösségek történetében a pusztítások során gyakran nem maradtak elföldelhető holttestek, és így látogatható, emlékművé tehető sírok sem. A halottak neveinek rendszeres zsinagógai felolvasásával és a halotti imák elmondásával pedig az áldozatokra emlékezés ritualizálódott, szakrális jelleget nyert.
Bonyhádon már a 18. században tekintélyes hitközség működött, melynek emléke a levéltár állományában lévő több kötetnyi 18-19. századi bonyhádi jegyzőkönyv. A közösség jelentős részének kiirtását követően a hazatértek 1949-re újraalapították a neológ és az ortodox hitközséget is, és a 108 tagú neológ közösség elpusztult tagjainak a nevét – a memorbuchok középkori gyakorlatát követve – emlékkönyvben rögzítették.
A kötet borítása és papírja alapján egy 19. század közepéről üresen megmaradt jegyzőkönyvet használtak fel erre a célra.

A munkaszolgálatban elhunytak névsorát bevezető lapon a héber szöveg negyedik sorában héber betűkkel, de magyarul írják a munkaszolgálat szót, mert nem találtak megfelelő kifejezést a héber nyelvben.
A szöveg alatti kép arra utal, hogy a jegyzőkönyvet készítő ismerte a koncentrációs táborok és munkaszolgálatos tömegsírok feltárása során a készített fényképeket. 

Toronyi Zsuzsanna 

A bemutatott műtárgy: 
Bonyhádi memorbuch 

A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedáká. (Amit, ha önként nem ment, akkor a közösség erővel is behajtott, hiszen nagy szükség volt rá.) A premodern korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő zsidó közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagok ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese volt: a vagyonosabbak adományokkal támogatták a szegényeket és a segítő egyleteket, a rászorultak pedig ezek segítségével kerülhettek jobb helyzetbe.

A társadalmi elismertséghez hozzátartozott az adományozás, a pénzosztó bizottság tagjának lenni pedig ugyanolyan kitüntető dolog volt, mint manapság. A jó barátság alapja a pontos elszámolás, ezért a pénzmozgásokat rendesen könyvelték, aminek ma már nem csak a levéltárosok, de társadalom és gazdaságtörténészek mellett a családkutatók is örülhetnek.

A tizennyolcadik században már létező, 1809-ben zsinagógát is építő irsai (ma: Albertirsa, Pest megye) zsidó közösségben 1823-ból maradt fenn az első adomány nyilvántartó könyv, tulajdonképpen egy nagy alakú füzet. A kötet első oldalán a pénzügyi bizottság tagjainak nevét díszes minta keretezi: a Szentély két oszlopára, Jákinra és Boázra emlékeztető oszlopokból hal-farkú, sas-csőrű, kígyószerű lények nőnek ki, melyek között kerek gránátalma motívum látható. A kötetben közel egy évtizedig vezették az adományokkal kapcsolatos feljegyzéseket, a következő kötet 1832-ben indul.

Toronyi Zsuzsanna 

A bemutatott műtárgy: 
Adomány nyilvántartó könyv 

A háború után a Joint neve Magyarországon szinte egybeforrt a córeszban nyújtott segítség fogalmával. Nagyszülők történeteiből ismerhetjük a különösen finom, egyenesen Amerikából érkezett mogyoróvajat, tejkonzervet, addig sosem kóstolt levesport. A cédula, amelyen a Joint neve áll jiddisül, a zsidó közösségek közti szolidaritás emlékét őrzi.

Mi az, hogy A matana fun amerikaner jiden durkh di ameriken dzhuish dzhoint distribushon komite?

Az 1914–ben alapított American Jewish Joint Distribution Committee, vagy röviden csak Joint neve Magyarországon szinte egybeforrt a córeszban nyújtott segítség fogalmával. Háború után cseperedő szülők, holokauszt után újrakezdő nagyszülők történeteiből ismerhetjük a különösen finom, egyenesen Amerikából érkezett mogyoróvajat, tejkonzervet, addig sosem kóstolt levesport. A Joint a háború után a Magyarországra visszatértek mintegy kétharmadát segélyezte. Népkonyhákat tartott fönn, támogatta a zsidó intézmények rendbehozatalát és fenntartását, hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönöket biztosított a hazatérteknek az élet újrakezdéséhez, segítette a templomok és iskolák újjáépítését. A Joint ellen 1953-ban koncepciós pert indítottak a magyar hatóságok, majd az iroda bezárására és magyarországi tevékenysége felfüggesztésére kényszerítették.

Egy élelmiszercsomaggal érkezett Magyarországra a mellékelt cédula is, jelezve, hogy a csomag tartalma a Joint közvetítésével az amerikai zsidóktól érkezett ajándék. Hogy mindenki értse, a szöveg jiddisül van, és a Joint teljes hosszú angol nevét kiírták benne, természetesen a jiddis helyesírás szabályainak megfelelően. A zsidó közösségek közti szolidaritás emlékét őrző cédula a Magyar Zsidó Levéltár gyűjteményéhez tartozik.