MAGYAR ZSIDÓ MÚZEUM ÉS LEVÉLTÁR
  • NYITÓLAP
  • HOME
  • LÁTOGATÁS
  • VISIT
  • KIÁLLÍTÁSOK
  • EXHIBITIONS
  • GYŰJTEMÉNYEK
  • COLLECTIONS
  • KUTATÁS
  • RESEARCH
  • TANULÁS
  • LEARN
  • PROJEKTEK
  • NYITÓLAP
  • HOME
  • LÁTOGATÁS
  • VISIT
  • KIÁLLÍTÁSOK
  • EXHIBITIONS
  • GYŰJTEMÉNYEK
  • COLLECTIONS
  • KUTATÁS
  • RESEARCH
  • TANULÁS
  • LEARN
  • PROJEKTEK
Search

ÉS KÉSZÍTSETEK....

17/2/2015

Comments

 
A Szentély tárgyainak felidézése pozitív gondolatokat ébreszthetett eleinkben, ezért a zsidó művészet történetében számos helyen találkozunk a Szentély tárgyainak szinte leltárszerű ábrázolásával. A budapesti Zsidó Múzeum „Szentélyleltára" egy 18. századi tóradíszen, egy rimonpáron található.

Most szombaton a zsinagógákban a világon mindenütt Trumá hetiszakaszát olvassák, azaz mindenhol felidézik az ókori jeruzsálemi Szentély berendezési tárgyait, és a Tóra nagyon részletes leírása alapján talán sokan el is képzelik, hogyan is nézhettek ki az aranyból, ezüstből, rézből, bíborból készített tárgyak. Ezeket, vagy pontos másukat a Szentély pusztulása óta tilos elkészíteni, de mivel már a Szentély tárgyainak felidézése is pozitív gondolatokat ébreszthetett eleinkben, ezért a zsidó művészet történetében számos helyen találkozunk a Szentély tárgyainak szinte leltárszerű ábrázolásaival. A budapesti Zsidó Múzeum „Szentélyleltára" egy 18. századi tóradíszen, egy rimonpáron található.

Picture
A gazdagon díszített, barokk rimonok teste hatosztású, kétemeletes, kupolás tornyot ábrázol. Az emeleteken baldachinos fülkékben héber magyarázó feliratokkal ellátott aprócska öntött tárgyak vannak, melyek a jeruzsálemi Szentély berendezési tárgyaira utalnak. Az első emeleten a Szentély felszereléseit - a nagy arany menórát, a füstölő oltárt, a szent kenyerek asztalát, a rézmedencét, a kőtáblákat tartalmazó, arany fedelű frigyládát és egy olajos korsót - láthatjuk. A második emeleten a Szentélyben szolgálatot teljesítő főpapok ruházatának kellékei: a tizenkét törzs szimbolikus köveivel díszített főpapi mellvért, az efód, az arany fejdísz, a nadrág, a köntös, a főpapi öv és a füstölő látható. A fülkék előtt kis erkélyek, a fülkéket elválasztó éleken pedig gazdagon díszített, áttört ornamensek vannak.

Mindkét rimonon hosszú láncon váltakozva három gránátalma és három csengettyű lóg, melyek a felöltöztetett tóratekercs mozgatásakor ünnepélyes csilingelést biztosítanak. A csengettyűk között gránátalma és szőlőfürt alakú díszek váltakoznak a Tóra és Izrael népének szimbólumaiként.

A közel 70 cm (!) magas tóradísz egy gazdag itáliai közösség birtokában lehetett. A huszadik század elején Lajta Béla műépítész keleti útja során megvásárolta, majd 1910-ben az akkor frissen alapított budapesti Zsidó Múzeumnak ajándékozta.
Comments

CSEND ÉS NYUGALOM A ZSINAGÓGÁBAN

3/2/2015

Comments

 
Mit tehet hozzá egy digitális eszköz a múzeumi élményhez? A fényképezés korabeli technikai feltételei miatt sok olyan elem hiányzik erről a képről, ami a zsidó élet teljességének integráns része volt, de fényképen nem megörökíthető. A múzeumi kiállításánál ezt a tényt a bemutatás részévé kell emelnünk, muzeológiai eszközökkel rá kell mutatnunk erre a hiányosságra, vagy tárgyakkal, digitális eszközökkel pótolnunk kell.
Picture
A fényképen zsinagógai teret látunk, az oszlopokkal határolt bimát és a frigyszekrényt. A zsinagóga jellegzetes tizennyolcadik század végi, négyoszlopos zsinagóga, melyben a tetőszerkezetet tartó négy oszlop kilenc mezőre osztja a belső teret. A fénykép az 1930-as években készült, a Magyar Zsidó Múzeum kérésére, ahol azokban az években a zsidó kultúra emlékeinek összegyűjtésével és a művészettörténeti kánonba emelésével a zsidó közösség egyenrangúságát kívánták igazolni.

A fényképet ekkoriban a korábbi rajzoknál sokkal tárgyilagosabbnak és hitelesebbnek tartották, mely valósághűen képes visszaadni a lefényképezett tárgyat, épületrészletet. Ugyanakkor a fényképezés korabeli technikai feltételei miatt sok olyan elem hiányzik a fényképekről, ami a zsidó élet teljességének integráns része volt, de fényképen nem megörökíthető. A felvételek nem a zsinagógai szertartások során készültek, hanem nappal, teljes világosságban, amikor az imádkozók jelenléte nem volt akadálya annak, hogy minden építészeti részlet megjelenhessen a képeken. Olyannak látjuk így a lefényképezett zsinagógákat, amilyennek a vallásgyakorló zsidók szinte soha: teljes világosságban, csendesen és üresen.

A valóságban a zsinagógai közös imádkozások során az épületben nincs ennyire világos, hiszen a reggeli imánál még, az estinél már sötétebb van, és a fotózáshoz szükséges erős fényt adó lámpák helyett az oldalfalakon elhelyezett lusterek és a bima oszlopai között lógó gyertyás csillárok, valamint a frigyszekrény előtt lévő nér tamid (örökmécses) világította csak be a teret. Az olajmécsesek és gyertyák kevés fénye feltehetően barokkos fény-árnyék hatásokkal emelte ki a gazdagon faragott frigyszekrény plasztikus elemeit, dramatikusan felerősítve azok szimbolikus-ikonográfiai jelentését. Mindehhez járult az imádkozók moraja, a tóraékszerek csilingelése, a hangosan és a halkan elmondandó imák váltakozásának ritmusa.

A fekete-fehér, kétdimenziós fénykép ennek a gazdag világnak csak egy aspektusát képes rögzíteni, a zsinagóga teljességéből kiragadja és konzerválja a vizuális tulajdonságokat, de nem rögzíti a zsinagógai szertartás hangulatát, s végképp nem tudja közvetíteni azokat az érzéseket, melyek a vallást gyakorló, a belső teret több szempontból is értelmezni képes zsidókban jelen voltak ebben a térben.

A korabeli zsidó kultúrtörténeti kutatásnak ez korántsem jelenthetett gondot, hiszen ennek a tudományosságnak – egyebek mellett – alapvető célja volt, hogy a judaizmust egy minél inkább szellemi, eszmei jelenséggé redukálja. A protestáns hatásokat mutató korabeli zsidó tudományosság számára a judaizmus spirituális része meghaladandó babonás népiségnek számított, melyet nem kívántak az enyhén apologetikus önreprezentáció részévé tenni. A megőrzés technikai tökéletesedése  akaratlanul is összecsengett ezzel az igénnyel, hiszen a lényeget elfedő fényképet objektívebbnek érezték, mint a rajzokat vagy festményeket.

Ma fényképek múzeumi kiállításánál ezt a tényt a bemutatás részévé kell emelnünk, muzeológiai eszközökkel rá kell mutatnunk erre a hiányosságra, vagy tárgyakkal, digitális eszközökkel pótolnunk kell a fényképről hiányzó elemeket, különben az autentikus múltkép igényével fellépő kiállítás kontraproduktív lesz, s a hiteles források maguk fedik el a múlt bizonyos részeit.

Comments

    Categories

    All
    1945-1950
    Antiszemitizmus
    Cedaka
    Chorin
    Cionizmus
    Egyletek és Egyesületek
    Élettörténet
    Élettörténet
    Első Világháború
    Emancipáció
    Emlékezés
    Emlékmű
    Fénykép
    Gyűjtemény
    Hagada
    Hajó
    Héber Betűk
    Holokauszt
    Időszámítás
    Imakönyv
    Iratmelléklet
    Izrael Története
    Jeruzsálem
    Jiddis
    Joint
    Képeslap
    Kolera
    Levéltári Dokumentum
    Művészet
    Nyaralás
    Nyomdászat
    Ortodoxia
    Pinkasz
    Pozsony
    Rabbi
    Recept
    Restitúció
    Rós Hásáná
    Seelenfreund Salamon
    Szertartási Tárgyak
    Tankönyv
    Theodor Herzl
    Tiszaeszlár
    Tréfás
    Útlevél
    Valláskulturális Reform
    Zsidó ünnepek
    Zsinagóga

    Archives

    February 2023
    January 2023
    December 2022
    November 2022
    April 2022
    December 2021
    June 2021
    March 2021
    December 2020
    July 2020
    June 2020
    May 2020
    April 2020
    March 2020
    July 2017
    November 2015
    October 2015
    September 2015
    August 2015
    July 2015
    June 2015
    May 2015
    April 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013

    RSS Feed

Rólunk
Alapelvek
​
Gyermekvédelem
Támogatók
​Pályázatok 
Munkatársak 
​
Impresszum
Gyűjtemények
Múzeumi adatbázis
Levéltári fondjegyzék
​Digitalizált iratok 
Állandó kiállítás 
​Kiállítás archív
Projektek
Saul Gyermekei
​
Flódni
Flódni+
Közös terek
Zsinagóga anno
​Muzeomania
Publikációk 
Kutatói blog 
Évkönyv 
​
Interjúk
Katalógusok
Múzeum shop
Kapcsolat
Címek, adatok
​
Hírlevél
​Sajtó
Adományok 
Kutató regisztráció
Fotó megrendelés


About us
Mission statement 
Child Protection Policy
Supporters

Grants
​Staff
​Impressum 
Collections 
Museum database
Archives list of fonds
Digitized documents
Permanent exhibition 
Past exhibitions 
Projects
Children of Saul Memorial Program
Flódni
Flódni+
Faces, spaces, images 
Synagogue anno
​Museomania
Contact
Adress, data
​Press
Donations
Registration for research
​Photo-request

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár / Hungarian Jewish Museum and Archives 2023
  • NYITÓLAP
  • HOME
  • LÁTOGATÁS
  • VISIT
  • KIÁLLÍTÁSOK
  • EXHIBITIONS
  • GYŰJTEMÉNYEK
  • COLLECTIONS
  • KUTATÁS
  • RESEARCH
  • TANULÁS
  • LEARN
  • PROJEKTEK