|
A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak. Az 1931-ben újramegnyitott Magyar Zsidó Múzeum (erről részletesebben lásd korábbi cikkünket) állandó kiállításán szinte mindent bemutattak, ami a gyűjteményhez tartozott. Az 1984-ben újrarendezett tárlaton már csak csillogó ezüstök és szertartási tárgyak láthatóak – a kevésbé látványos – ámbár gyakran sokkal érdekesebb – darabok azóta raktárak mélyén várják, hogy újra megmutathassák magukat a közönségnek. Ezek közé tartozik a hajdani náznánfalvai fazsinagóga néhány töredékes faldarabja is.  Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem telepedhettek le zsidók, ezért a város szomszédságában, a Barcsay család náznánfalvi birtokán lakhattak, s ez lett a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak. Egy fennmaradt levél tanúsága szerint a Múzeum vezetőinek figyelmét már 1910-ben felhívták az egyedülálló történeti kincsre, de a bürokratikus tétovázás és a közben bekövetkezett országhatár-változások miatt a zsinagóga korhadó darabjai még sokáig nem kerülhettek a gyűjteménybe. Végül 1941-ben, amikor a második bécsi döntésnek köszönhetően Náznánfalva újra Magyarországhoz tartozott, a Múzeumban dolgozó fiatal rabbi, Balázs György ment Náznánfalvára, ahonnan megszerezte a zsinagóga nyolc faldarab-részletét, és rajzokat készített az akkor már félig összedőlt épületről. Útjáról, a közösség és a zsinagóga történetéről 1941-ben a Libanon hasábjain számolt be. Leírása szerint a zsinagóga belső fala világoskék volt, és sötétvörössel keretezett imaszövegek voltak az oldalfalakon. A mennyezetre a hónapok csillagképeit festették. Balázs Györgyöt 1944-ben közösségével együtt deportálták, ahonnan nem tért vissza. Munkásságát jelenleg lánya, Judit kutatja, a múzeum padlásán lévő darabokról készített fényképet is ő készítette 2006-ban.
2010-ben a British Museum és a BBC Channel 4 rendkívül sikeressé vált sorozatában arra vállalkozott, hogy mindössze 100, a múzeumban megőrzött tárgy alapján mesélje el az emberiség történetét. A dolog működött – hiszen a tárgyak megfelelő értelmezése annyi mindenre világíthat rá, amit első pillantásra talán el sem hinnénk. A helyzet a judaikákra is igaz – nézzünk például egy tóramutatót.  |
Categories
All
Archives
February 2023
|
RSS Feed