Schulteisz Babuka áll strandlabdájával, mellette nagypapája és édesanyja. Levéltárunkban csak néhány fényképalbumot őrzünk róla, melyek alapján szépen kirajzolódik életének első hat éve. 78 éve, 1936 június 18-án készült fényképen a vitorlás hajók előtt a tenger vizében Schulteisz Babuka áll strandlabdájával, mellette nagypapája és édesanyja. Levéltárunkban csak néhány fényképalbumot őrzünk róla, melyek alapján szépen kirajzolódik életének első hat éve. Öt albumban sorakoznak a fényképek, melyek alapján megismerhetjük egy középosztálybeli zsidó kislány felcseperedésének képeit.
Ezek a képek már nem csak beállított műtermi felvételek; az amatőr-fotós apuka lekattintott szinte mindent, ami Babuka életében jelentős volt, majd szépen albumokba rendezték, és feliratokkal látták el – hogy a kései utókor is tudhassa, hogy mikor, milyen alkalomból készültek a képek. Babuka 1930. február 25-én született a Park Szanatóriumban, majd a Naphegy utcában, csipkés baldachinos bölcsőben volt kisbaba. Egyéves volt, amikor átköltöztek egy modern gellérthegyi villába, ahol Babuka a fotók szerint reggelenként a napfényes teraszon tornázott. Nagyszüleivel, Spitzer nagypapával járt a Nemzeti Múzeumban, sokat sétáltak a budai hegyekben, télen a városligeti műjégpályán tanult korcsolyázni. A fehér bútorokkal berendezett kislányszobája tele volt játékokkal, négerbabájával külön szép portré is készült róla. Kiskorában volt nevelőnője is, de járt Török Ruth óvodájába is, ahol a korszak legmodernebb nevelési elvei szerint ruhátlanul tornáztak, fiúk-lányok együtt. Születésnapi zsúrjaira sok barátot elhívott, és hatalmas porcukros kuglófok és habos kakaó mellett ünnepeltek. Nyaranta a horvát tengerparton nyaraltak a nagyszülőkkel – a crkvenicai szállodában külön gyerekbálokat is rendeztek a szüleikkel ott nyaraló gyerekeknek. Az albumok utolsó képén a bubifrizurás Babuka búcsúzik a tengertől, a nyártól, és ősszel már iskolába készült. Toronyi Zsuzsanna Bemutatott műtárgy: "Gyermekünk" album A kép első pillantásra az, aminek a címe írja: olajfestmény, „Esküvői jelenet az Oppenheim képek jelmezében". Valójában egy festménnyé átlényegített (azaz kifestett) fénykép, mely 1870 februárjában készült, Strelisky Lipót és neje, Tetinger Róza 29. házassági évfordulóján. (Azt biztosra vehetjük, hogy jelmezben vannak, hiszen viseletük elég régimódi, 1870-ben már semmiképpen sem divatos.) A Strelisky-család a 19. században gazdaságilag megerősödő, a magyar és a zsidó identitás kettősségét vállaló, emancipált zsidó polgárság felfelé vezető tipikus társadalmi útját járta. A Galíciából bevándorolt David Brod – később Strelisker Dávid – 1830-ban nyerte el a kántori állást az Orczy ház konzervatívabb közösségében. Hét gyermeke közül Lipót kitanulta az aranyművességet, majd Magyarországon az elsők között sajátította el az 1840-es évek nagy technikai újdonsága, az ősfénykép, a dagerrotípia készítésének mesterségét. A kép elkészülésének évében, 1870-ben Strelisky már a legmodernebb fényképészeti eljárásokkal dolgozó, elismert, jó nevű fotográfus, akinek pesti belvárosi műtermében fényképezkedett az arisztokrácia, a polgárság és a művészvilág színe-java. Halála után fia, Sándor – a festményen a serleget tartó fiúcska –, apjához hasonlóan magas színvonalon vezette tovább a hatalmas megrendelői körrel rendelkező műtermet, amely immár a főváros egyik legelegánsabb helyén, a mai Vörösmarty téri Gerbeaud-palota legfelső szintjén működött, egészen az 1930-as évek végéig.
Az ünnepi esemény alkalmából készült képről leolvashatjuk mindazt, amit a magyarosodó, ám zsidó identitását megtartó, feltörekvő polgárcsalád önmagáról büszkén megmutatni és az utódok számára megörökíteni kívánt. A középpontban, a szabad ég alatt álló baldachin alatt a házassági évfordulóját ünneplő családfő és felesége áll, köröttük harmonikus elrendezésben gyermekeik, vejeik és unokáik. Előttük, az eskető rabbi szerepében Malvin lányuk férje, Grünvald Jakab, tekintélyes pesti gabonakereskedő. Körülöttük gyermekeik, – 6 leány és 1 fiú – és három unoka. A baldachint Linka lányuk férje, Arnstein Henrik mérnök, később a mérnök egylet elnöke, városi bizottsági tag, udvari tanácsos tartja, a serlegtartó fiú egyetlen fiúgyermekük, a későbbi fényképész Sterlisky Sándor. Mellettük sorban, balról jobbra lányaik: özv. Lubelsky Sándorné két fiával, Frigyessel, aki később a „Gizella–malom" igazgatója lett, és Ödönnel, aki szintén fényképész lett. Mellette Strelisky Leontin, aki a kép elkészülte után házasodott Kuhn Leóval, Malvin gyermekével, Grünwald Imrével, aki később Gergelyre magyarosított és festőművész lett. Mellette Klára, aki a festmény elkészültekor még hajadon, majd később Schlesinger Mórné lett, aztán Arnsteinné Linka, és Friderika, aki Fayer Zsigmond nagykereskedő felesége lett. Fent a sarokban, jobbra és balra Strelisky Lipót apja, a híres első pesti kántor David Brod és felesége az égből áldják meg őket. A kép szerepel annak a könyvheti újdonságnak a címlapján, melybe itt már most bele lehet lapozni. http://www.vincekiado.hu/titles/mzskt.shtml Toronyi Zsuzsanna A bemutatott műtárgy: Strelisky család |
Categories
All
Archives
September 2023
|