Nemsokára itt a vakáció vége, a kis nebulók már nyilván várják a találkozást az osztálytársakkal, az obligát „legszebb nyár élményem" fogalmazást, és talán nem kevés kíváncsisággal az új tankönyveket is. Nem lehetett ez nagyon másképp százötven éve sem, amikor megjelent az első „hangoztató és olvasókönyv" az izraelita népiskolák számára.
A zsidó közösségekben hagyományosan az egyik legfontosabb érték a tanulás, a tudás továbbadása, az oktatás megszervezése. A különféle vallási irányzatok természetesen máshová helyezték a hangsúlyokat, így a különböző közösségekben, illetve azok iskoláiban más-más tananyag alapján folyt a jövő generációk szellemi felkészítése. Az 1861-ben megjelent magyar-német-héber olvasókönyv a legmodernebbnek számító pesti Normalschule tankönyve lett, s bevallott célja volt az akkor még főképp németül beszélő pesti zsidók körében a magyar nyelv oktatása, terjesztése. A könyv megjelenését a Pesten működő „Magyarító Egylet" támogatta. A gondos háziasszonyok a forró nyári napokban több száz éve előszedik a lekvárfőző edényeket, és az örökölt családi praktikák és a szomszédasszonyok tippjei alapján gondoskodnak arról, hogy télen is gyümölcsöt tehessenek az asztalra. A Magyar Zsidó Levéltárban megőrzött 19. századi kéziratos receptfüzet is ennek állít emléket. A 19. század modernizációs hatásai a táplálkozási szokások változásaiban is tetten érhetőek. A közlekedés, elsősorban a vasút fejlődésének köszönhetően korábban ritkaságnak számító alapanyagok is elérhetővé váltak, a korszerűsödő konyhatechnika következtében pedig bonyolultabb ételek is megjelenhettek a polgári családok asztalán. Ekkoriban terjedt el a nyomtatott szakácskönyvek használata, de jellemzőbb volt, hogy a családon belül öröklődtek a receptek. A szóban átörökített, gyakorlatban megfigyelt praktikák mellett az írásbeliség terjedésével már kis jegyzetfüzeteket is használtak, melybe a bonyolultabb recepteket jegyezték fel. A hagyományos zsidó ételek mellett megjelentek a mártások, felfújtak, sütemények, pudingok. A Magyar Zsidó Levéltárban megőrzött 19. századi kéziratos receptfüzet ennek a korszaknak az emléke. A 16 oldalas, sima papírlapokból álló füzetben héber kurzív írással, németül jegyezte fel a bonyolultabb recepteket egy háziasszony. A receptfüzetében a pontos méréseket és elkészítési technikát igénylő ételeket sorolja fel, a hétköznapi ételeket nyilván fejből, s nem receptet követve készítette. A 33 recept mindegyike édesség, mártás, lekvár vagy gyümölcslé. Alapanyagai között a hagyományos konyhai alapanyagok szerepelnek, melyeket a korabeli mértékegységekkel, latban ad meg. A receptfüzetben szerepel a „Cukerrozen" elkészítése, ami tulajdonképpen nem más, mint kandírozott rózsa, kísérletező kedvűeknek íme a recept:
„Végy skarlátvörös rózsákat, olyanokat melyek még nem virágoztak ki teljesen. Tépd le a zöldjét és a rózsákat morzsold össze egy mozsárban. Egy fél font szétmorzsolt rózsához adj másfél font cukrot. Önts hozzá kb. egy messzely vizet, hagyd lassan főni, míg be nem sűrűsödik. Ezután add hozzá az összemorzsolt rózsákat, és keverd el őket jól egymással. Hagyd addig főni, mint egy kemény tojást, majd vedd le a tűzről és szedd le jól a habot. Facsarj hozzá citromlevet, hogy a színe világosvörös legyen. Ezután szűrd át a kihűlt rózsákat az üvegekbe." Toronyi Zsuzsanna A bemutatott műtárgy: Receptfüzet |
Categories
All
Archives
September 2023
|