​Österreicher Manes József (1759, Óbuda -- 1831, Bécs) Balatonfüred első fürdőorvosa volt, Magyarországon pedig az első olyan zsidó vallású orvos, aki II. József császár türelmi rendelete értelmében 1782-ben megkaphatta a doktori diplomát. Elvégezte a budai és a balatonfüredi gyógyforrások vegyi elemzését, elsőként vezette be az elektromos gyógykezelést, és megindította a szódavízgyártást az orvostechnikai intézetben.

Österreicher édesapja Mózes Lázár, felvilágosodott, széles műveltséggel rendelkező bíró volt Óbudán. Két 1770 körüli okiraton, mint a koronauradalom ser- és szeszfőzdéjének bérlője, valamint mint az óbudai cameralis regale ügyek igazgatója is szerepelt. A zsidók továbbtanulása az 1781-es türelmi rendelet kihirdetése előtt Magyarországon és Ausztriában nem volt lehetséges, Österreicher mégis folytatta tanulmányait: nagy nehézségek árán sikerült bejutnia a bécsi egyetemre, ahol a híres belgyógyásznak, Maximilian Stallnak lett a tanítványa.
Akkoriban Magyarországon csak az rendelkezhetett orvosi praxissal, aki a nagyszombati egyetemen szerezte meg a doktori oklevelet, amelyet időközben Mária Terézia Budára helyezett át. II. József türelmi rendelete alapján 1871 után Magyarországon, a budai egyetemen is szerezhettek a zsidók orvosi diplomát. A türelmi pátens megjelenése után tehát Österreicher Manes József szigorlatot tehetett, így 1782-ben ő volt az első diplomás magyar zsidó orvos, aki itt doktori címet szerezhetett.
Mint kórházorvos Óbudán működött, majd Innen Zalaegerszegre hívták Zala megye főorvosának. Már doktorrá avatása előtt figyelme a balatonfüredi szénsavas gyógyforrás és az óbudai mocsarak forrásai felé fordult. Vegyelemezte a források vizét és az óbudai forrásokból elsőnek mutatta ki azok Glauber- és keserűsó tartalmát. 1781-ben jelent meg A budai vizek vizsgálata  című tudományos munkája. 
Disszertációja és érdeklődési köre miatt 1785-ben fürdőorvossá nevezték ki Balatonfüreden. 1785-től 1806-ig dolgozott itt főorvosként, jelentősen hozzájárulva a fürdő népszerűségéhez. Mindenféle anyagi támogatás nélkül tanulmányozta a forrást, valamint az üdülök számára hálóhelyeket építtetett.
17 évig dolgozott Balatonfüreden, ezután 1802-ben Bécsbe költözött, ahol haláláig élt és dolgozott orvosként. Az élelmiszeripari cikkek hamisításának felismerésére készüléket talált fel, amelyet be is mutatott Ferenc császárnak, aki ezért egy arany tubákos szelencét ajándékozott neki. 1818-ban a Magyarországon sűrűn előforduló glaubersóból sziksó készítésére gyártervezetet nyújtott be a kormányhoz. Később császári-királyi kamarai főorvos lett. Kezdeményezte, hogy a császári-királyi katonákat ingyenes lássák el Balatonfüreden. Miután ez nem sikerült, ő maga hozott létre egy alapítványt, ami a füredi gyógyhelyet használó katonák költségét fedezte. 1797-től tagja volt a lipcsei gazdasági egyesületnek és a jenai természettani társaságnak. Élete végén a jénai és lipcsei egyetemek díszdoktora lett. Feleségével, Regina Rachel Österreicherrel négy gyermekük született: Eleonóra, Lipót, Júlia és Teréz. Österreicher Manes József 1831-ben halt meg, sírja a régi bécsi zsidó temetőben található. 

​Emléktáblája, amelyet 1855-ben állítottak fel a balatonfüredi híres árkádsoron, a háború alatt megsemmisült, másolata 1953-ban került a kórházat látogató vagy ott dolgozó hírességek közé.
1782-ben az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó közzétette, hogy II. József külön királyi engedélye alapján Magyarországon, a budai egyetemen megkapta a doktori címet az első zsidó orvos. A lapszám egyik példányát a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár őrzi.
„A Budai Királyi Universitas ő felségétől különös parancsolatot vett az éránt, hogy ezentúl az orvos Doktorság Nem Katholikusnak is azon módon valamint a Katholikusoknak megadattassék. Most abbéli méltósággal egy Zsidó nemzetű és vallású Oesterreicher Manes József Uram tiszteltetett meg”
​

Farkas Zsófia 

Bemutatott műtárgyak: 
Österreicher Manes József portréja 
A Magyar Hírmondó beszámolója kinevezéséről ​