MAGYAR ZSIDÓ MÚZEUM ÉS LEVÉLTÁR
  • NYITÓLAP
  • HOME
  • LÁTOGATÁS
  • VISIT
  • KIÁLLÍTÁSOK
  • EXHIBITIONS
  • GYŰJTEMÉNYEK
  • COLLECTIONS
  • KUTATÁS
  • RESEARCH
  • TANULÁS
  • LEARN
  • PROJEKTEK
  • NYITÓLAP
  • HOME
  • LÁTOGATÁS
  • VISIT
  • KIÁLLÍTÁSOK
  • EXHIBITIONS
  • GYŰJTEMÉNYEK
  • COLLECTIONS
  • KUTATÁS
  • RESEARCH
  • TANULÁS
  • LEARN
  • PROJEKTEK
Search

MAGYAR-NÉMET-HÉBER OLVASÓKÖNYV AZ IZRAELITA NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA

29/8/2014

Comments

 
Nemsokára itt a vakáció vége, a kis nebulók már nyilván várják a találkozást az osztálytársakkal, az obligát „legszebb nyár élményem" fogalmazást, és talán nem kevés kíváncsisággal az új tankönyveket is. Nem lehetett ez nagyon másképp százötven éve sem, amikor megjelent az első „hangoztató és olvasókönyv" az izraelita népiskolák számára.

A zsidó közösségekben hagyományosan az egyik legfontosabb érték a tanulás, a tudás továbbadása, az oktatás megszervezése. A különféle vallási irányzatok természetesen máshová helyezték a hangsúlyokat, így a különböző közösségekben, illetve azok iskoláiban más-más tananyag alapján folyt a jövő generációk szellemi felkészítése. Az 1861-ben megjelent magyar-német-héber olvasókönyv a legmodernebbnek számító pesti Normalschule tankönyve lett, s bevallott célja volt az akkor még főképp németül beszélő pesti zsidók körében a magyar nyelv oktatása, terjesztése. A könyv megjelenését a Pesten működő „Magyarító Egylet" támogatta.

Picture
Comments

Tfilin-tok Jeruzsálemből

27/5/2014

Comments

 
A 19. században fellendülő modern kori alijahullámot megelőzően is voltak, akiknek elegük lett a diaszpóra létből, és vállalva a migrációs és egyéb nehézségeket, a szentföldön telepedtek le. Közéjük tartozott Avraham Mose Luncz is, aki 1869-ben, tizenöt évesen döntött úgy, hogy a cári Oroszországból inkább Jeruzsálembe költözik.
Picture
Tfilin-zacskó, nyomott, beszegetlen pamutvászon, Jeruzsálem, 1900 körül. 36 x 25 cm. MZSL XXIV-K-5
Nyomdászként kereste kenyerét, de emellett választott hazája földrajzi-topográfiai leírásait és első útikönyveinek egyikét is elkészítette. Nyomdájából került ki 1904-ben egy teljes Jeruzsálemi Talmud sorozat is. A tudományos munkák mellett a jisuv lakóinak hétköznapi szükségleteit kielégítő nyomdatermékeket is készített, hiszen munkássága azokra az évekre esik, amikor az első alija keretében több mint 50000 új bevándorló érkezett az addig gyéren lakott sivatagi területre. Új városokat építettek, Eliezer ben Jehuda kidolgozta a modern héber nyelv alapjait, és létrehozták az új ország első intézményeit.
Levéltárunkban egy érdekes nyomtatvány idézi fel emlékét: egy pamuttextilből készült tfilinzacskó, melyben feltehetően egy szegényebb zsidó tartotta imaszíjait, akinek nem tellett monogramos, hímzett bársony „tfilin-bajtlira”.
A huszadik század elején, Jeruzsálemben készült pamutvászon tfilin-zacskón a tfilin felhelyezésekor elmondandó áldások és a tfilin szabályai olvashatóak. Valamennyi szöveg és dísz azokkal a nyomóklisékkel készült, melyeket az imakönyvek, térképek vagy akár képeslapok nyomtatásánál használtak, és a szövegek elhelyezése is az imakönyvek gyakorlatára emlékeztet. A kompozíció közepén a menóra zsoltár, mellette kétoldalt pedig 4-4 szentföldi látnivalót ábrázoló ovális kis medaillon látható. A tfilinzacskóra nyomtatott képek között már új településeket is láthatunk, a Rothschild báró adományából 1882-ben alapított Rison LeCiont és Zikhron Jákovot, valamint a Haifai kikötőt. A többi kis képen a hagyományos zsidó zarándokhelyek: Dávid király sírja, Dávid tornya, a Siratófal, Cfat, Absalom síremléke, a Machpela barland és Ráhel sírja láthatóak. A menóra alatt olvashatjuk Avraham Mose Luncz nevét, akinek emlékét könyvei és nyomdatermékei mellett egy általa alapított vakok intézete is őrzi Jeruzsálemben.

Toronyi Zsuzsanna 

A bemutatott műtárgy: 
Tfilintartó zacskó 

Comments

Jókívánságok Jeruzsálemből

13/5/2014

Comments

 
Ijár hónapban ünnepeljük Izrael Állam megalakulását és Jeruzsálem felszabadulását is. Ebben a hónapban ezért jeruzsálemi dokumentumokat mutatunk.
Picture
A Jeruzsálemben kiadott jókívánság-oklevél a világ teremtésétől számított 5661 évre kíván minden jót. Ebben az időszakban a Török Birodalomhoz tartozó Szentföld nehezen megművelhető területein csak kevesen éltek, akik a diaszpóra adományaiból tartották fenn magukat. A Jeruzsálemben működő osztrák-magyar-cseh-morva közös hitközség fent látható oklevele a korszak Jeruzsálemben kiadott nyomtatványainak kliséivel készült. Közepén az imakönyvekben, tóraszekrény-függönyökön is gyakran ábrázolt, a hajdani Szentélyre emlékeztető oszlopokat látunk, négy sarkában, és az oszlopok alatt lévő medaillonokban pedig a négy szent város: Jeruzsálem, Hebron, Tiberias és Cfat zarándok-látnivalóinak rajza áll. Ezek a kis képecskék, melyek a Siratófalat, Dávid király sírját, Ráhel sírját, a Machpéla barlangot vagy Avsalom sírját ábrázolják, megjelentek önállóan is a korszak újdonságának számító képeslapokon, de imakönyvek címlapján, vagy akár textilre nyomtatva is – legközelebb ilyet is mutatunk.

Toronyi Zsuzsanna 

A bemutatott műtárgy: 
Levél

Comments

HAGADA CELEBEKKEL

15/4/2014

Comments

 
A hagada az egyiptomi kivonulásra emlékező szédereste szertartáskönyve. A történet jobb megértése érdekében gyakran illusztrált kiadásokban is megjelentetik. Ebben az esetben helyi, azaz pozsonyi hírességek képviselik a talmudi bölcseket.

A történet szerint Rabbi Eliezer, Rabbi Josua, Eleazar ben Azarja, Rabbi Akiva és Rabbi Tarfon hajdanán Bné Braqban egészen hajnalig magyarázták a kivonulás történetét, s reggel tanítványaik figyelmeztették őket, hogy felkelt a nap, elérkezett a hajnali Smá mondásának ideje. A jelenet a középkor óta gyakran ábrázolt pillanata a kéziratos, majd a nyomtatott hagadáknak is.

Az illusztrációk általában kortárs környezetbe helyezik a jelenetet, párhuzamba állítva a talmudi bölcseket a korszak jelentős rabbijaival.

Picture
A Singer-Schlesinger hagada az öt bölcs képében a híres pozsonyi Szófer család tagjait jelenítette meg; balról jobbra: Akiva Eger, Hatam Szófer apósa, mellette leghíresebb responzum gyűjteménye alapján Hatam Szóferként ismert pozsonyi rabbi, majd az ő fiai, Ktav Szófer és Sevet Szófer ülnek. Az árkádok alatt az elképzelt Bné Braq látszik a felkelő nap sugarai alatt. A kép a könyv megjelenésének idejében jól ismert, korábban már sokféle formában megjelent portrék és tájképek montázsa. A híres rabbik szinte ikonikussá vált képei előzőleg már megjelentek képeslapokon, újságokban, falra akasztható képeken, de akár kihímezhető változatban, textilre nyomtatva is. A háttérben a bné braqi városkép az elképzelt város, a 19. század végétől elterjedt orientalizáló Szentföld ábrázolások köszönnek vissza rajta, baloldalon Ráhel sírjának közismert képével. A hagadában megjelenő többi tizenkét képes oldal mindegyike más és más: láthatóan a nyomdában rendelkezésre álló képeket kombinálták, de éppen ezért nem alkotnak egységes vizuális világot.

A hágádát megjelentető kiadó a közép-európai zsidó kultúra szimbolikus jelensége. Pozsonyban alapították azért, hogy Schreiber Mózes Hatam Szófer című művét kiadják, majd Bécsbe költözött, és a héber könyvek egyik legjelentősebb kiadóvállalatává vált – jelentős pesti, Király utcai leányvállalattal. Az Anschluss (1938) után Tel Avivba költöztek, ahol a német „Schlesinger" nevet héberesítették, s „Sinai Publishing House"-ként működnek napjainkig.

(Pészahi Hagada. A magyar szöveg Singer Leó várpalotai rabbi fordítása. Pest: Schlesinger, 1929. 64 oldal, 12 illusztrációval.)
Comments

Szép, amszterdami betűkkel...

18/3/2014

Comments

 
Misztótfalusi Kis Miklós protestánsként héber Bibliát is nyomtatott. Az 1695-ben megjelent, s szépsége és mívessége miatt fogalommá vált „Amszterdami Hagada" is az ő betűivel készült, amelyek az évszázadok során a szép betű szinonimáivá váltak. Ezen a héten Amszterdamban egy doboz betűt fényképeztünk, s erről ő jutott az eszünkbe....
Picture
A szakmai tapasztalatcsere nemcsak tudományosan fontos, hanem a más gyűjteményekben megőrzött dokumentumok, tárgyak ismeretében néha más szemmel, újabb perspektívából mutatják a már jól ismert dokumentumokat is. Ezen a héten Amszterdamban egy doboz betűt fényképeztünk, s erről eszünkbe jutott, hogy ugyan a laikusok a levéltárakra a macskakaparásos kéziratok tárházaként gondolnak (joggal), de a nyomtatás feltalálása ezen is sokat segített.

Misztótfalusi Kis Miklóst (1650-1702) Magyarországon az első nyomdászok egyikeként tiszteli az utókor, de nem igazán ismert szerepe a héber tipográfia és könyvkultúra területén. Kis Miklós, aki 1680 és 1689 között Amszterdamban működött, hazatérése előtt a teljes, nehezen szállítható betűkészletét eladta egy helyi nyomdásznak. A betűket akkoriban a nyomdászok még maguk készítették, s mivel Kis Miklós protestánsként héber Bibliát is nyomtatott, így szép héber betűi is voltak. Az 1695-ben megjelent, s szépsége és mívessége miatt fogalommá vált „Amszterdami Hagada" az ő betűivel készült. A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a kézírás hagyománya a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt, de a nyomtatott betűk egyenletességét, szépségét a kéziratokban is igyekeztek utánozni. Számos 18. századi kéziratos könyv címlapján olvashatjuk, hogy „amszterdami betűkkel" (otijot amszterdam) készült, ami annyit jelent, hogy a betűk olyan szépek és egyenletesek, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket.

Misztótfalusi Kis Miklós betűi az amszterdami hágádá közvetítésével fogalommá, a szép betű szinonimájává váltak. Misztótfalusi Kis Miklós fennmaradt betűminta-lapja a Magyar Országos Levéltárban van, a betűk egy része pedig az amszterdami zsidó múzeum állandó kiállításán.

Comments

    Categories

    All
    1945-1950
    Antiszemitizmus
    Cedaka
    Chorin
    Cionizmus
    Egyletek és Egyesületek
    Élettörténet
    Élettörténet
    Első Világháború
    Emancipáció
    Emlékezés
    Emlékmű
    Fénykép
    Gyűjtemény
    Hagada
    Hajó
    Héber Betűk
    Holokauszt
    Időszámítás
    Imakönyv
    Iratmelléklet
    Izrael Története
    Jeruzsálem
    Jiddis
    Joint
    Képeslap
    Kolera
    Levéltári Dokumentum
    Művészet
    Nyaralás
    Nyomdászat
    Ortodoxia
    Pinkasz
    Pozsony
    Rabbi
    Recept
    Restitúció
    Rós Hásáná
    Seelenfreund Salamon
    Szertartási Tárgyak
    Tankönyv
    Theodor Herzl
    Tiszaeszlár
    Tréfás
    Útlevél
    Valláskulturális Reform
    Zsidó ünnepek
    Zsinagóga

    Archives

    February 2023
    January 2023
    December 2022
    November 2022
    April 2022
    December 2021
    June 2021
    March 2021
    December 2020
    July 2020
    June 2020
    May 2020
    April 2020
    March 2020
    July 2017
    November 2015
    October 2015
    September 2015
    August 2015
    July 2015
    June 2015
    May 2015
    April 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013

    RSS Feed

Rólunk
Alapelvek
​
Gyermekvédelem
Támogatók
​Pályázatok 
Munkatársak 
​
Impresszum
Gyűjtemények
Múzeumi adatbázis
Levéltári fondjegyzék
​Digitalizált iratok 
Állandó kiállítás 
​Kiállítás archív
Projektek
Saul Gyermekei
​
Flódni
Flódni+
Közös terek
Zsinagóga anno
​Muzeomania
Publikációk 
Kutatói blog 
Évkönyv 
​
Interjúk
Katalógusok
Múzeum shop
Kapcsolat
Címek, adatok
​
Hírlevél
​Sajtó
Adományok 
Kutató regisztráció
Fotó megrendelés


About us
Mission statement 
Child Protection Policy
Supporters

Grants
​Staff
​Impressum 
Collections 
Museum database
Archives list of fonds
Digitized documents
Permanent exhibition 
Past exhibitions 
Projects
Children of Saul Memorial Program
Flódni
Flódni+
Faces, spaces, images 
Synagogue anno
​Museomania
Contact
Adress, data
​Press
Donations
Registration for research
​Photo-request

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár / Hungarian Jewish Museum and Archives 2023
  • NYITÓLAP
  • HOME
  • LÁTOGATÁS
  • VISIT
  • KIÁLLÍTÁSOK
  • EXHIBITIONS
  • GYŰJTEMÉNYEK
  • COLLECTIONS
  • KUTATÁS
  • RESEARCH
  • TANULÁS
  • LEARN
  • PROJEKTEK