A forró nyári időszakot – hőségriadó nélkül is – mindenki igyekszik egy picit lazábban átvészelni. A „lazábban" persze mást jelent a szigorúan vallásos körökben. Az Osztrák–Magyar Monarchia felkapott fürdőhelyein azért már a huszadik század elején is szép számmal bukkantak fel kaftános ortodox fürdővendégek. Marienbad Közép-Európa egyik legelegánsabb fürdővárosa volt, ahová nagy számban érkeztek fürdő- és ivókúrákra, pihenésre a környező országokból. Kevéssé ismert, hogy a látogatók között szép számmal voltak ortodox és haszid zsidók is, akiknek ellátására kóser szolgáltatásokat nyújtó éttermek és kávéházak sora várt. Az egyéni látogatók mellett a fürdőváros adott helyet 1937 augusztusában a vallásos zsidóság szervezetének, az Agudas Jiszróel nagygyűlésének, melyre Európa minden országából érkeztek szigorúan vallásos képviselők.
A munkácsi Spira rabbi, aki nem vett részt az Aguda nagygyűlésén, mert elveivel, szervezetével nem értett egyet, a húszas évektől rendszeres vendége volt a fürdővárosnak. Nyaralásaira hívei is nagy számban követték, s együtt fogyasztották a fürdőhely híres gyógyvizét. Hans Lampalzer fényképész, aki már 1910 óta műtermet tartott fenn a városban, igazi lesifotósként fényképezte a jellegzetes viseletű kelet-európai ortodox rabbikat, majd a képeket jó pénzért, emléktárgyként árusította a nagy haszid rabbik követőinek. Toronyi Zsuzsanna Bemutatott műtárgy: Spira Lázár munkácsi rabbi Marienbadban, fotó-képeslap Idén július 7-dike a zsidó naptár szerint Tammuz 20-dika, amely a Dohány utcai születésű Theodor Herzl jahrzeitja, halálának emléklapja. A pesti születésű, szinte tökéletesen asszimilálódott gondolkodó, Theodor Herzl fogalmazta meg a zsidó nemzeti érdekek védelmének szükségességét és a politikai cionizmus alapgondolatait, mellyel az addig elsősorban vallási elemekben jelen lévő zsidó nemzeti gondolat új, társadalmi–politikai dimenziókkal bővült. Herzl 1896-ban jelentette meg A zsidó állam című nagyhatású röpiratát, majd 1897-ben Bázelben megszervezte az első cionista kongresszust. A később rendszeresen megrendezett kongresszusokon a politikai-diplomáciai tervek mellett a zsidó kultúra kérdései is terítékre kerültek. A diaszpóra asszimiláns művészete helyett az autentikus zsidó művészet megteremtésére törekedtek, s ennek érdekében 1906-ban Jeruzsálemben megalapították a Becalél Akadémiát, mely az európai szecessziós törekvéseket a cionista gondolatot egyesítve próbálta megteremteni az új jisuv iparművészetét. A tradicionális zsidó képtilalom miatt legmegfelelőbbnek és a zsidó írásos tradícióval leginkább összeilleszthetőnek a héber betűkből kialakított ornamensek alkalmazását tekintették. Ennek az irányzatnak egyik jeles képviselője volt a szegedi származású Seelenfreund Salamon grafikus, aki szintén a héber betűkből alkotott díszítéseket. A Theodor Herzl halálakor (1904. július 3.) tervezett emléklapja a zsidó tradíció ősi elemeit ötvözi a korszak legmodernebb stíluselemeivel. A fehér sztélé-sírkövön Herzl héber neve (Benjamin Herzl) szerepel olyan jelzővel (hameor hagadol = a nagy fény), amely egy szójátékkal a középkori nagy rabbi, Rabbénu Gersom jelzőjére (hameor hagolá = a diaszpora fénye) emlékeztet. Ezt a párhuzamot erősíti a sztélé alsó részének felirata: aki megmutatta a szétszóratásból kivezető utat. A sztélé mellett a héber betűk elemeiből összeállított menóra és növényi inda motívumok láthatóak.
Az emléklapot az 1910-es években Schwarcz Ignác utóda képeslapon is megjelentette. Seelenferund elkötelezett cionista volt, ő tervezte a magyarországi cionista mozgalom kiadványainak egy részét is. Az 1920-as években kivándorolt Tel Avivba, s ott élt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig. Toronyi Zsuzsanna Bemutatott műtárgy: Képeslap |
Categories
All
Archives
September 2023
|